Keszegh Béla, Komárom város polgármestere meghívásának eleget téve munkamegbeszélésre, szakmai kerekasztalra érkezett Tomáš Drucker, Szlovákia oktatási, kutatási, fejlesztési és ifjúsági minisztere a Duna-parti városba. Olyan szlovákiai magyar szervezetek képviselőivel találkozott és egyeztetett, akik közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak az oktatásügyhöz. A miniszter 2024-ben meghirdette oktatási reformját, melynek egyik sarkalatos pontja a tavalyi évben a kisebb létszámú középiskolák összevonása volt – ez a projekt idén is folytatódik. A reform második etapjában szó esik az iskolák finanszírozásáról – a szövegi rész az állami fenntartású intézményekről beszél, valamint egy új modell, az inkluzív oktatás bevezetéséről is.
Az oktatás jövőképe nemzetiségek által vegyesen lakott területen címet viselte a komáromi kerekasztal. A jelenlévő szervezetek képviselői igyekeztek többet megtudni a minisztérium által meghirdetett reformokról, valamint közelíteni az érdekeket, és – úgymond – érzékenyíteni a minisztert a nemzeti kisebbségek oktatása terén. Az ülést követően – ami háromórásra nyúlt – sajtótájékoztatót tartottak.
„Szeretném kiemelni, hogy minisztériumomnak nem célja az iskolabezárás! Minden egyes oktatási intézményt külön értékelünk, tudjuk, hogy helye és szerepe volt ez idáig. Azonban az optimalizálás elkerülhetetlen! Kilencszáz olyan iskola működik most Szlovákiában, ahol a tanulók létszáma nem éri el a 250-et, amely számot pedig alsó határként határoztunk meg. Abban hiszünk, hogy a minőségi oktatás, a kiváló teljesítményű pedagógusok, a 21. század követelményeinek megfelelő eszköztár és programok azokban az iskolákban érhetőek el, ahol – akár a létszám nagysága miatt is – nagyobb keretekkel rendelkeznek. Elvégeztünk egy országos kutatást, és sajnos azt tapasztaltuk, hogy a kisebb létszámú iskolákban 33%-kal rosszabbul teljesítettek a tanulók. Megszüntetni természetesen nem akarjuk ezeket sem, de mindenképpen javasolni fogjuk az összevonást más, nagyobb iskolákkal”
– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, a minisztérium várja a magyar nemzetiségi szervezetek programját, tervezetét, ha úgy tetszik, vízióját, hogy az oktatási tárca lássa az irányvonalakat, melyekben lehetőség adódik majd a konstruktív együttműködésre. Megemlítette, eddig ilyen tervezet még nem érkezett az említett felektől.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke négylépéses elképzeléssel állt elő, melyet tolmácsolt a miniszter felé.
„Javasoltam, hogy a minisztériumon belül erősítsük meg a magyar nemzetiségi alkalmazottak számát. Elengedhetetlen, hogy jogszabályi szinten definiáljuk a nemzetiségi oktatást, mint olyat, mivel ez eddig még nem történt meg. Szükség lenne egy hivatalra, melynek határkörei és jogkörei lennének a nemzetiségi oktatás területén, végezetül pedig felvetettem a nemzeti tanács létrehozásának ötletét.”
Újságírói kérdésre a kerekasztal résztvevői elmondták, hogy bár a párbeszéd konstruktív volt és stratégiai jelentőségű, konkrét eredményekről mégsem számolhatnak be. Az iskolák minden bizonnyal időben értesülnek majd a minisztérium reformokat érintő döntéseiről, ahogyan megkapják majd a metodikai alapokat is. Reméljük, a jövőben megvalósulnak Keszegh Béla, Komárom polgármesterének szavai:
„Arra kell törekednünk, hogy minden szinten a legmagasabb minőségű oktatást biztosítsuk, valamint, hogy az új modellt közösen dolgozzuk ki!”
fotó: Kalmár Csaba
