Több mint negyven civil szervezet jelentése alapján, az Európai Unió öt országában, szándékosan és következetesen építik le a jog és törvény erejét. A demokratikus elvek gyengülését elsősorban Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, valamint Szlovákiában tapasztalták. Az ötödik – ahogy mondani szokták, egy szerencsésebb történelmi fejlődésű ország – Itália. Az Európai Civil Szabadságjogok Uniója (Civil Liberties Union for Europe – Liberties) friss jelentése szerint, Szlovákia az elmúlt évek során minden téren visszafejlődést mutatott: az igazság hanyatlik a törvénykezés, a sajtószabadság és a polgári élet terén egyaránt. Ezzel együtt viszont egyre nagyobb a vesztegetés, valamint a tekintélyelvű kormányzás mértéke. A Liberties a magyarországi helyzetet olyan súlyosnak tartja, hogy egyenesen külön kategóriában tartja számon… Erről ír a The Guardian weboldala.
Jobb megítélésben van részük a hagyományosan demokratikus rendszerű nyugati államok, mint Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Svédország. A 800 oldalas elemzés úgy véli, a harmadik csoportba azok tartoznak, akiknél a helyzet sem jobbra, sem rosszabbra nem fordul. A stagnálók a következők: Csehország, Észtország, Görögország, Írország, Spanyolország, Litvánia, Hollandia és Románia. A civilek Lengyelországban erős küzdelmet vélnek felfedezni, melynek pozitív főszereplőjeként Donald Tuskot jelölik meg, aki a korábbi, erősen nemzeti és konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) által leépített demokratikus mechanizmusokat kívánja restaurálni. Küzdelme azonban sziszifuszinak mondható, tekintettel arra, hogy minduntalan elnöki vétóba ütközik. A balti Lettország „keményen küzdő” jelzőt kapott.
Az előző év folyamán kiadott EU-s javaslatok 93%-a, 2026-ban is megismétlésre került. Az újak száma ugyanakkor, 2024-től a felére csökkent. Magának, az Európai Civil Szabadságjogok Uniójának száz tanácsából, 61 szinte süket fülekre talált, 13 esetben pedig egyenesen az ellenkező lehetőség valósult meg. A civil szervezetek szövetsége ezért magát az Uniót is bírálja, mely sok esetben tükrözi a tagállamok belső feszültségeit. Képtelen hatékonyan védelmébe venni polgárainak alapvető jogait. Kersty McCourt, a Liberties egyik fő tanácsadója úgy véli: egyre elfogadottabbá válik a gyors törvényhozás, miközben az alapvető jogok kulcsfontosságú biztosítékait a háttérbe szorítják. Ennek egyik mozzanata éppen az olyan szervezetek mellőzése, mint a szóban forgó.
Az összefoglalóban sérelemként jelenik meg a budapesti Pride-felvonulás körüli botrány és jogi huzavona; azon olasz törvények szigorítása, melyek az utcai tiltakozások lehetőségét szűkítik, valamint a palesztinok melletti tüntetések kriminalizálása több országban is. Gyászos fejlemények tapasztalhatók a korrupció elleni harc terén, és jelentős mértékben nőtt az újságírók elleni támadások száma. Itt a szerzők elsősorban Bulgáriát, Horvátországot, Olaszországot, illetve Hollandiát nevezik meg – ezek listáját azonban Szlovákia vezeti.
fotó: wikipédia
