Az Iránban zajló állandó megmozdulások ismét okot adtak az Egyesült Államok és Izrael számára a fegyveres beavatkozásra. A radikális muszlim kormányzat kétségbeesetten ragaszkodik a hatalomhoz, mely egyre inkább kicsusszanni látszik a kezéből. E folyamat felgyorsítására Donald Trump elnök bejelentette, hogy a hétvégén nagyobb harci cselekményekre kerül sor a vezetést támogató fegyveres erők ellen. A felszámolásukat elkerülendő, az USA vezetője felszólította az ajatollah katonáit a megadásra. Korábban a zsidó állam hadügyministere közölte, hogy fegyveres erői „megelőző csapást” mérnek az országra. A beavatkozás ürügyéül továbbra is az iráni nukleáris program körüli viták végeláthatatlan természete szolgál…
Az USA ismét csapást mért Iránra
Az első robbanásokat teheráni idő szerint, február utolsó napján, szombaton 9:30-kor hallották a fővárosban. Ezzel egy időben támadás érte az olyan nagyobb városokat, mint Iszfahán, Kom, Karadzs és Kermansah. Az ország légtere értelemszerűen zárt és elszigetelt. Trump elnök beszédében azzal indokolta a támadást, hogy országa polgárait kívánja megvédeni azzal, hogy elejét veszi az iráni atomfegyverek kifejlesztésének. Javasolta az iráni lakosságnak, hogy maradjanak otthonaikban, vagy vonuljanak óvóhelyekre. Hozzátette: „Ha végeztünk, vegyétek át a hatalmat saját kormányotoktól. Ez a ti dolgotok. Nemzedékek számára beláthatatlan időn belül, valószínűleg ez lesz az egyetlen esélyetek!” Ehhez csatlakozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki szintén a regnáló hatalom megdöntésére biztatta az iráni embereket. Ezzel egyidőben Izraelben is állandó vészhelyzetet hirdettek – nem ok nélkül, hiszen iráni állásokból már rakétákat indítottak Haifa és más települések felé. Fenyegetés alatt áll az Egyesült Államok, Bahreinben állomásozó 5. Flottája is, mely szintén tapasztalt bejövő lövedékeket. Rakétákat fogtak el Katar légterében és az Egyesült Arab Emirátusok felett is. A régió országai megtiltották a polgári légi járművek közlekedését légterükben.
A tálib rendszer ismét háborúban áll – ezúttal saját szomszédjával
Végtelen történetnek bizonyul a Pakisztán és Afganisztán közötti feszültség is. Az ellentétek az elmúlt évtizedek során különféle élénkséggel és formában zajlottak, mára azonban nyílt háborúvá fajultak. A határmenti fegyveres összecsapások már napok óta tartanak. Az Európai Unió felszólította a szembenálló feleket, hogy óvakodjanak az összeütközés kiterjesztésétől. Közvetíteni kíván Irán, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátusok, Oroszország és az ENSZ is. Az afgán tálibok vezetői kijelentették, hogy készek a tárgyalásokra, ám Pakisztán megelégelte a szavakat. Azt követeli szomszédjától, hogy hagyjon fel a terrorizmus támogatásával és pakisztáni célpontok támadásával. Természetesen Afganisztán tagadja a vádakat.
Afganisztán tagad, Pakisztán mögött áll Amerika
A nyilatkozatháborúval egy időben megkezdődtek a komolyan fegyveres cselekmények is: a tálib erők drónokkal támadták a Miranshah és Spinwam térségében táborozó pakisztáni katonákat. A pakisztáni televízió beszámolója szerint egy mecsetet találat ért Bannu városában. Megtorlásul a helyi erők a Talibán állásait kezdték lőni. A múlt héten pakisztáni harci gépek bombáztak Afgán régiókat – kedden, válaszul hat pakisztáni kerületet ért támadás. Az adok-kapok újabb lépéseként Kabul, Kandahar és más városok szenvedtek légitámadást. A veszteségekről mindkét fél teljesen eltérő adatokat közöl, melyek igazolása jelenleg nem lehetséges. Az Egyesült Államok az ellentétben Pakisztán mellett foglalt állást, a „legfőbb nem-NATO szövetségesként” hivatkozva az országra.
Eddig senki sem győzte le Afganisztánt
Pakisztán hadserege jóval ütőképesebb az afgán fegyveres csoportoknál, ráadásul atomfegyverrel is rendelkezik. Ezzel szemben az afgánok előnyére szolgál a nagyhatalmak számára is meghódíthatatlan terep, valamint a tapasztalat és a nagymértékű alkalmazkodási készség.
fotó: unsplash
