A világsajtó vezető hírei közt mindennaposak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tudósítások. Az Izrael és a környező arab populáció közötti összecsapások is vezető hírekként jelennek meg a médiában. Tény, hogy vannak olyan hagyományos konfliktusok, melyek gyökerei akár évszázados múltba nyúlnak vissza. Az, hogy melyik fegyveres válság alakulását követhetjük percről-percre, szinte egyenes adásban, az érintettek gazdasági, katonai és geopolitikai fontosságától függ. Tudjuk, hogy minduntalan feszültség van a moszlim-hitű kultúrák háza tájékán; Afrika örök hazája a törzsi alapú népirtásnak. Akit pedig csak egy kicsit is érdekel a világtörténelem, emlékezik rá, hogy az angol gyarmatosítók számos "puskaporos hordót" telepítettek a függetlenedő India határvidékére is – ezek kanóca a közelmúltban ismét szikrázni látszott…
Földünkön talán már évezredek óta ismeretlen a teljes béke jelensége. Rettegés, éhínség, betegsét és vérontás - mindennapos valóság a szerencsétlen csillagzat alatt születettek számára. Az emberiség minden tapasztalata és szándéka ellenére, a fegyveres összeütközések száma inkább nő, semmint csökken. Úgy tűnik, Tajvan lehet a következő nemzetközi válság főszereplője!
Háborúk világszerte
A japánok figyelmeztetnek...
...a kínaiak fenyegetnek!
Növekvő feszültségek a Felkelő Nap udvarában
Háborúk világszerte
Az illetékes nemzetközi szervezetek jelenleg is mintegy 110 fegyveres összecsapást tartanak számon. A genfi székhelyű emberjogi intézet honlapján azt olvashatjuk, hogy a világ legbékétlenebb régiója a Mediterráneumot (Ciprus, az afrikai partok) és a Közel-Kelet polgárháború sújtotta országait tartalmazza, mely 45 tűzfészekből áll. Ezt követi a fekete kontinens, a maga 35 helyi vérszivattyújával, és a Dél-Kelet ázsiai régió, 21 erőszak-kampányával. Európában és a kaukázusi területeknek, a két volt szovjet tagköztársaság immár harmadik esztendeje tartó küzdelme csak a legnagyobb a hét számon tartott békétlenség közül!
A távol-keletnek van azonban egy még viszonylag csendesnek mutatkozó tűzhányója, mely viszont a felszín alatt egyre határozottabb lökéseket kelt: ez pedig nem más, mint a Tajvan szigetét övező igények és szándékok egymásnak feszülése! Kína egyre hangosabban és nyíltabban nehezteli a szigetország függetlenségét, aggasztó katonai erőfitogtatással pedig jelezni is kívánja: nem marad passzív szemlélője annak, hogy az érdekszférájába tartozó bármiféle közösség is kimaradjon a párt és az ideológia fennhatóságából! A kommunista gigász és a független, kapitalista, ám kultúrájában és identitásában telességgel kínai Tajvan ellenséges viszonya azonban szükségszerűen másokat is bajba kever. Amennyiben Peking, a Nyugat figyelmének lankadását kihasználva, cselekvésre szánja el magát, úgy mozdulásra kényszeríti a hagyományos történelmi ellentéteiket félretevő Japánt és Dél-Koreát – feltételezhetően pedig a Kim Jong Un militáns homokozójául szolgáló Észak-Koreát is.
A japánok figyelmeztetnek...
Kína egyre szorosabb, fojtogató ragaszkodása Tajvanhoz a nem is olyan távoli jövőben egy újabb világméretű válsággóc kialakulásához vezet. Nehéz a helyzet elmérgesedését nem észrevenni, hiszen a térségben érintett államok egyre gyakrabban és élesebben nyilvánulnak meg a kérdésben. Az ellenséges érzület fokozódása aligha kelti azt a benyomást, mintha ebben a kérdésben is bármi szerepet kapna a békességes, józanész. A soron következő kemény megnyilvánulásra ezúttal a frissen megválasztott japán miniszterelnöknő, Szanae Takaicsi jóvoltából került sor, aki kijelentette: egy szigetországot érintő kínai támadás, szükségszerűen kiváltaná Tokió katonai válaszát. A Felkelő Nap országa ugyanis a szomszédságában történő agressziót, a saját biztonságát megbontani kívánó gesztusként értékelné, így elkerülhetetlenné válna a szigetország önvédelmi haderejének mozgósítása – írja a The Guardian. A kormányfő úgy fejezte ki magát: Japánnak joga van arra, hogy megvédelmezze magát, és szövetségeseinek segítségére siessen. S ha partjainak közelében hadiflották vonulnak fel, országa a "legrosszabb eshetőséggel" számol majd a fegyverek csoportosítására.
...a kínaiak fenyegetnek
A válasszal nem maradt adós a címzett sem. Kína részéről az oszakai konzul tisztét betöltő Zsu Zsian nyilvánult meg, a diplomáciában (és egyébként is) szokatlanul nyersen és erőszakosan: gyakorlatilag fővesztéssel fenyegette meg a japán kormány vezetőjét! Az X fórumáról törölték ugyan a posztot, az érintett kormány nevében azonban Minoru Kihara kabinetfőnök így is szigorú eljárást kért a diplomata ellen. A konzul nem először tett hasonlóan szélsőséges megjegyzést. A kínai elöljárók viszont kiállnak Zsu Zsian mellett, és a határozottan nacionalistának tartott Takaicsi Szanae megjegyzését tartották szerencsétlennek. Lin Zsian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a miniszterelnöknő félreértelmezi Peking szándékát – ami pedig a kínai vezetés és Tajpej viszonyát illeti, azt Kína belügynek tartja. Felhívta tehát a figyelmét arra, hogy Japánnak inkább történelmi felelősségével kellene szembenéznie, és annak alapján megnyilvánulnia. Takaicsi Szane egyébként maga is magyarázkodni kezdett, mondván: csupán egy elméleti lehetőséget vetett fel – ezzel együtt ígéretet tett a hasonlóktól való tartózkodásra a jövőben. A szavak mögött azonban marad a kemény valóság: Tokió ígéretet tett a Donald Trump által vezetett szövetséges USA-nak arra, hogy még több pénzt fektet katonai fejlesztésekbe. Washington arra számít, hogy Japán mindenképpen kulcsszerepet játszana abban az esetben, ha Kína mégis Tajvan bekebelezésére tenne kísérletet – olvassuk a Fox News honlapján.
Növekvő feszültségek a Felkelő Nap udvarában
Tajvan reakciójáról a japán sajtóból veszünk tudomást: a független kínai szigetország elnöki hivatalának szóvivője, Karen Kuo kijelentette, hogy a kínai tisztviselő megnyilvánulása túllépte a diplomácia határait. Hozzátette: országa nem mond le arról, hogy továbbra is szoros együttműködést tartson fenn szövetségeseivel – beleértve Japánt is.
Tajvan 1949-ben vált el a szárazföldi Kínától, és a nacionalista Csang Kaj-sek vezetésével lett független állammá (egyébként nem sokkal a kínai-japán háború lezárását követően.)
Fotó: unplash.com
