Nehezen születik béke az ukrán fronton. Főként a Trump által vezetett amerikai kormányzat bábáskodik felette, míg Oroszország minden pillanatban azt mondhatja: a születendő "dolog" bizony nem az ő gyermeke! Zelenkij elnök és a mögötte álló Ukrajna már most is jelentős mértékben megszabdalta az eredetileg 28 pontból álló tervezetet, melyet főként a Fehér Ház és a Kreml tárgyalásainak eredményeként hoztak létre, Kirill Dimitrijev és Steve Witkoff különmegbízottak csoportjai. A megbeszélésekben sajnos Európa – szinte már hagyományosan - mellékvágányon utazik.
Lesz-e végre béke Ukrajnában?
Karcsúsodó tervezet
Trump türelmetlen, az ukránok hálátlanok?
Oroszország nem enged
Európai álláspontok
Karcsúsodó tervezet
A kétoldalú tervezet értelmében, Ukrajnának el kellene hagynia a keleti-Donbas városait, csökkentenie hadseregének létszámát, és semmiképpen sem csatlakozhatna a NATO-hoz. A genfi találkozó során azonban Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyekért felelős vezetője és az ukrán megbízott, Andrij Jermak egy erősen karcsúsított változattal álltak elő, mely az adott időben csupán 19 pontot tartalmaz. Ezek abból a gondolatból indulnak ki, hogy a béke feltételeit csakis a jelenlegi frontvonalak alapján lehet meghatározni. Ukrajna nem egyezik bele abba, hogy Oroszország olyan területekkel gazdagodjék, melyeket fegyverrel szerzett, ugyanakkor meg kívánja tartani azon jogát, hogy eldöntse, melyik nemzetközi szövetséghez tartozzék. A svájci eredményeket Rubio és Donald Trump is pozitívan értékelték – annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt az ukránokat még hálátlansággal vádolta. Egy külön alkalommal találkozott az ukrán elnök és JD Vance amerikai alelnök, akit Vologyimir Zelenszkij arra kért, a folyamatba vonják be az európai államok kormányzatait is. Állítólag Vance ígéretet tett rá…
Trump türelmetlen, az ukránok hálátlanok?
A kijevi Pravda beszámol róla, hogy az amerikai kormány szóvivője, Karoline Leavitt egy interjúban kijelentette: Donald Trump nagyon keményen dolgozik – időt és energiát nem kímélve tevékenykedik azon, hogy megoldja a válságot. Ezért köszönetet érdemel. Ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok nem fogja a végtelenségig fegyverrel támogatni az ukrán védekezést. Bár Trump megszüntette az ország közvetlen hadipari ellátását, a különböző NATO csatornákon keresztül továbbra is jutnak amerikai eszközök az ukrán fegyveresek kezére. Leavitt megnyilvánulását az előzte meg, hogy maga Trump, saját szociális hálózatán, a Truth Social-ön, meglehetősen frusztrált hangnemben panaszolta a megfelelő szintű hála megnyilvánulásának hiányát az ukrán vezetők részéről. Az ukrán Pravda úgy tudja, Trump szavazóinak csupán 16%-a véli úgy, hogy Ukrajnának területi engedményeket kellene Tennie; a megkérdezettek 83%-a viszont egyet ért azzal, hogy az USA-nak kapcsolatban kell maradnia Európával, és követnie kell a földrészen zajló eseményeket.
Oroszország nem enged
Mindez nem sokat ér abban az esetben, ha Oroszország az eddigiekhez hasonlóan makacsul ragaszkodik saját béke-változatához. Márpedig ezt teszi: Jurij Usakov, a Kreml diplomatája úgy fejezte ki magát: az újabb változat "átdolgozásra szorul." Bizonyos pontjai elfogadhatók, mások azonban komoly tárgyalásokat igényelnek a továbbiakban is. Oroszország elítéli az ukrán-európai ajánlatot, mely éppen a két legérzékenyebb ponton tér el a putyini érdekektől: a területi kérdésekben, valamint Ukrajna csatlakozásának lehetőségében az Észak-atlanti Szövetséghez. Eközben orosz jelentések érkeztek arról, hogy Rosztov körzetében három halálos áldozatot követelt egy ukrán dróntámadás…
Európai álláspontok
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen jó alapnak nevezte a genfi tárgyalásokat, ugyanakkor hozzátette: még sok munka vár ránk. Az EU nevében kijelentette, hogy a béke csak Ukrajna területi egységének megóvásával jöhet létre. Független országként, az ukránoknak kell eldönteniük azt is, kihez csatlakozik hadseregük. Friedrich Mertz német kancellár, Európa partnerségét sürgette a megbeszélések folyamán – tekintve, hogy az egyezkedés feltehetőleg hosszúra nyúlik majd. Donald Tusk, lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy Európa szeretné megtartani az Egyesült Államok és Donald Trump barátságát. Ugyanakkor a megszületendő békének megerősítenie kell a földrész biztonságát, és nem jutalmaznia az agresszort. Ulf Kristersson, a svéd kormány feje egyenesen úgy fogalmazott: kényszeríteni kell Oroszországot, hogy kénytelen legyen belátni, az erőszak nem vezet eredményre! Az európai hatalmak vezetőinek álláspontja ebben az esetben viszont az USA vezetőit sürgette védekezésre, akik visszautasították azt a gondolatot, hogy az erősebb félnek kedvező feltételeket fogadnak el a béke alapjául – írja a The Guardian.
fotó: unsplash.com
