Sajnos folytatódik a már szinte megszokott húzd-meg, ereszd-meg vita az orosz-ukrán béke ügyében. Továbbra sem könnyű kiigazodni Trump elnök viszonyán a felekhez: úgy tűnik, mindig az a fél rokonszenvesebb számára, mellyel a legutóbb tárgyalt. Türelmetlenségének azonban egyre nehezebben fékezi jeleit, hiszen korán értésére adta a világnak, hogy a kor nagy békecsinálójaként kíván a történelembe kerülni. Nagyon közel van a karácsony, ismét egy lehetséges jelképes időpont a konfliktus valamiféle lezárására. Eddig hol Putyint, hol Zelenszkijt vádolta a béketárgyalások akadályozásával: most úgy tűnik, mindkettőt egyszerre… Következő soraink a francia Le Monde alapján íródtak.
Trump türelmetlen. Megint.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője mindezt ki is jelentette újságírók előtt. Szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elnöknek elege volt már a szavakból. Tetteket akar végre. Azt akarja, hogy véget érjen a háború. Korábban Zelenszkij elnök kifogásolta, hogy az eredeti 28 pontos béketerv, melyet az USA és Oroszország dolgozott ki, nem képes jelentősen eltávolodni az eredeti elképzelésektől, melyek Ukrajna számára elfogadhatatlanok. Washington alapvetően az orosz forgatókönyvből dolgozik, a fegyvernyugvást orosz előnnyel kívánja tető alá hozni. Csupán az ukrán erőket kötelezné visszavonulni, a Donyeck továbbra is az ellenség kezén maradna, mint holmi "szabad gazdasági övezet", amit az amerikaiakkal együtt ötlöttek ki a Kreml emberei.
A legutóbbi tervezet szerint, az orosz erők, Ukrajna déli területein maradnának helyükön, pusztán azon északi régiókból vonulnának ki, melyekre Putyin elnök nem tart igényt. Ukrajna válaszul, ezúttal egy húsz pontos módosított változatot kívánt volna egyeztetni az Egyesült Államokkal, mely nem került a nyilvánosság elé. Vologyimir Zelenszkij két fő pontban kíván változtatásokat: vitatja a Donyeck jövőjét felvázoló változat jogosságát, valamint a déli, zaporozzsjai atomerőmű sorsát.
Zelenszkijnek nem tetszenek az orosz-amerikai tervek
Az ukrán elnök már többször elmondta, hogy sem alkotmányos, sem erkölcsi joga nincs arra, hogy az ország bárminemű területéről lemondjon. Erről csupán az ukrán polgárok dönthetnek, választások, vagy népszavazás útján. Különösen érthetetlennek tartja, miért csupán saját katonaságának kell kivonulnia Donyeckből, míg a másik fél továbbra is karnyújtásnyira maradna hozzá. Ez a helyzet nem oldana meg semmit sem, mondja, hanem újabb kérdéseket és bajokat vetne fel.
Az USA jelenlegi tervei szerint, Oroszország azokat a területeket hagyná el, melyeket katonailag bevett ugyan, de korábban nem jelentette be azokra igényét. Ellenben bennmaradna olyan helyeken, amit saját magáénak tart, ám eddig nem sikerült azokat fegyveresen elfoglalnia. Ukrán csapatok még urai a Donyeck egyötödének – legalábbis amit a hadi elemzők valószínűnek vélnek. Orosz források ugyan Szeverszk bevételéről adnak híreket, ezek viszont az ukránok tagadják.
Európa aggódik
Ezzel egy időben, Ukrajna Nyugat-európai szövetségesei kiállnak Zelenszkij mellett. Véleményük szerint nem kiszolgálni Oroszország vágyát, a NATO biztonságának érdeke. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: az EU csak olyan békét tud elfogadni, mely nem rejti egy újabb jövendő háború magját. Donald Trump azonban látványosan távolodik Európától, figyelmen kívül hagyva annak egységére és a földrész jövőbeli békéjére való igényét. Ehhez alkalmazkodnak tárgyalói, Steve Witkoff (akit korábban túlzott orosz-barátággal vádoltak), újabban pedig Trump veje, Jared Kushner is.
Míg az amerikai elnök a karácsonyi megállapodást erőlteti, Kijeven kettős robbantásos merénylet történt, melyet a helyi hivatalok terrorcselekményként minősítettek.
fotó: unsplash.com
