2026. 03. 02. hétfő - Lujza, Anežka
Keresés
FRISS

Eljött a NATO végének kezdete

Donald Trump az amerikaiaknak tett választásai ígéreteiben fogadkozott: elnöksége alatt az USA kormánya az Egyesült Államok érdekeit tartja majd szem előtt, visszavonul mások konfliktusaitól. Szakít a "világ csendőrének" szerepével, katonákat nem vezérel idegenek háborúiba. Mára kiderült, a milliárdos média-személyiségből lett politikai megváltó egy kicsit csalt! Továbbra is durván beleavatkozik mások életébe, mindezt csupán már a látszat elkerülésével, nemzetközi jogi felhatalmazás nélkül teszi. Bombázás, elnöki személy elrablása, független országok bekebelezése – minden szóba jöhet, amennyiben úgy gondolja, országának javára válik. Minden következetesség nélkül, szinte a napi hangulatától függően, akár évszázados világpolitikai kapcsolatrendszerek kárára. Közben azonban beleesett a hírhedt sztálini dilemmába: míg a migrációs probléma megoldása statiszikák és törvény-tervezetek kérdése volt, minden jónak tűnt, a valóság azonban visszaharapott! Lehet, hogy megnyerte a kultúrharcot és a megszüntette a nagyvárosok utcáin az marxista anarchizmus menyországát; helyette azonban egy jobboldali junta poklát szabadította népére. Egyenruhás ügynökeinek köszönhetően, ellenzéke már fehér bőrű mártírokra is hivatkozhat – lehet, hogy mire nagyszabású hódító terveit mozgásba lendítené, saját földjét lepi el a polgárháború füstje…? 

dave-lowe-wdyGlNU51V0-unsplash.jpg

Donald Trump kalandos ötlete Grönland kapcsán 

  • Európai válaszok

  • Gazdasági lépések 

  • Bomlik a NATO 

  • A dán diplomácia és a szigetlakók függetlenségi törekvése új fényben 

brandon-mowinkel-H2b1a5WNSW0-unsplash.jpg

  • Európai válaszok

Miután Trump elnök kijelentette, hogy az USA megszerzi Grönlandot – ilyen, vagy olyan módon – az Egyesült Királyság, egyeztetésbe kezdett európai szövetségeseivel arról, hogy fegyveres erőt telepítsenek a sziget közelségébe. A Global Times értesülései szerint brit katonai vezetők francia és német munkatársaikkal találkoztak. Megbeszéléseiken szóba került hajók, katonai személyzet és repülőgépek átvezénylése a térségbe. A tervek még csupán nagyvonalakban léteznek, ám szóba került a közös hadgyakorlatok, információcsere és közös költségvetés lehetősége is. A Nyugat-európai államok azt remélik mindettől, hogy a megnövekedett fegyveres jelenlét elejét veszi egy amerikai katonai kísérletnek. Amennyiben Donald Trump elnök nem hajlandó elállni hajmeresztő tervétől, és nem fogadja el egy európai jellegű NATO jelenlétet a sziget szomszédságában; amerikai óriáscégek működése kerül veszélybe a kontinensen. Ilyen a Meta, Microsoft, az X és számos bank és gazdasági vállalat. 

  • Gazdasági lépések 

Az Európai Unió egy 450 millió embert képviselő piac. Ez a tény önmagában is elég nagy érv amellett, hogy az USA megtorpanjon. Az Európai Bizottságnak lehetősége van arra, hogy betiltsa az amerikai áruk és szolgáltatások forgalmazását, vámokat vessen ki, valamint megfossza az amerikai érdekeltségeket tulajdonjogaiktól és befektetéseiktől. Nyilvánvaló, ha erre sor kerülne, azt az európai országok és megéreznék – nem beszélve a szomszédban folyó háborúról, hiszen az EU továbbra is érdekelt Ukrajna további támogatásában. Ehhez pedig elengedhetetlen szüksége van az USA-ra. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy ha szakításra kerül sor, Európa kiszolgáltatott marad az amerikai gyártású Mesterséges Intelligencia programok és azok frissülő változatai nélkül – figyelmeztet a The Guardian.  

leo-mengoli-lJU04IpuLc4-unsplash.jpg

Grönland gazdasága jelentős mértékben függ a dán gazdaságtól. Trump milliárdos befektetések lehetőségét csillantja fel. Ennek ellensúlyozásaként az EU is megsokszorozhatná a szigetnek szánt összegeket – ez azonban hosszabb távon Grönland teljes függetlenedéséhez vezetne Dániától. 

  • Bomlik a NATO 

Végső sorban arra is sor kerülhet, hogy az amerikai katonai egységeket távozásra kényszerítik európai bázisaikról, valamint egyes Közel-keleti támaszpontokról. Az elmúlt szombaton a grönlandi parlament pártjai közös kiadványban jelentették ki: Nem akarnak amerikaiak, sem dánok lenni – ők, grönlandiak kívánnak maradni. Az autonóm sziget lakóinak képviselői visszautasítják azt az állítást is, miszerint vizeik hemzsegnének az orosz és kínai hajóktól – ahogy azt Donald Trump kormányzata hangoztatja.  Nemzetközi politikai elemzők arra figyelmeztetnek: az amerikai ambíciók egy 75 esztendős katonai szövetség létezését veszélyeztetik. Bárhogyan is oldódik meg az adott konfliktus, az már egészen bizonyos: a NATO-ban megindultak a bomlás folyamatai. 

joel-rivera-camacho-rUTpMpG6GEQ-unsplash.jpg

  • A dán diplomácia és a szigetlakók függetlenségi törekvése új fényben 

A Trump-féle adminisztráció korábban arra hivatkozva nyújtotta be igényét a sarkköri területre, hogy az amerikai biztonsági érdek. (Venezuela kontextusában nem mellesleg érdemes megjegyezni: Grönland rendkívül gazdag értékes ásványi kincsekben.) A dán-, és grönlandi érdekek védelmében Jesper Moller Sorensen és Jacob Isosethsen igyekeznek meggyőzni az USA törvényhozóit, hogy fékezzék meg az elnök nagyratörő terveit. Az USA és Dánia között életben lévő egyezmények szerint, az amerikai fél így is jelentős mértékben növelheti hadi jelenlétét a szigeten. Annak teljes annektálása azonban Mette Frederiksen, dán kormányfő szerint az Észak-atlanti szövetség végét jelentené. Erről a küldöttek nem csupán a demokrata képviselőket kívánják felkeresni, hanem kifejezetten a republikánus hivatalviselőket

Grönland lakossága 57 ezer fő. A túlnyomó többség határozottan elutasítja az USA-hoz való tartozást, ám a Dániától való elszakadást is nagyon sokan szorgalmazzák. A sziget törvényhozásának képviselője, Aaja Chemnitz a CNBC csatornának elmondta: Az USA a közelmúltig természetes szövetségesnek számított. A szigetlakók azonban már hosszú ideje harcolnak azért, hogy önállóan dönthessenek életük felett. A jelenleg zajló vita azonban elszemélyteleníti őket, hiszen területekről, biztonságpolitikáról és kitermelhető kincsekről van szó. Az ország nem eladó, ahogy annak lakosságát sem lehet darabszámra felvásárolni

katelyn-g-8EAGusVsLxU-unsplash.jpg

Grönland parlamenti pártjai egyetértenek az elszakadás kérdésében, csupán annak módja és időpontja képezi vita tárgyát. Az elmúlt januárban, a miniszterelnök Múte Egede kijelentette, hogy eljött az ideje a következő lépésnek. A márciusban választásokat nyerő Jens-Frederik Nielsen azonban egy fokozatosabb elválás híve. Trump kijelentései, valamint a Venezuelában történtek azonban váratlan irányba kormányozhatják a folyamatot. A sziget népe – különösen a bennszülött inuit lakosságot – függetlenedni vágyik, nem pedig "gazdát" cserélni! 

fotó: unsplash.com 
 

hirdetes
hirdetes