Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy Oroszország többé nem tartja magára nézve kötelezőnek a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást. A döntés mögött a Nyugat által jelentett növekvő biztonsági fenyegetés áll.
A hidegháború árnyéka újra felrémlik, ahogy Oroszország egy jelentős lépéssel tovább eszkalálja a fegyverkezési versenyt. A moszkvai külügyminisztérium hétfői közleménye szerint az ország felmondja a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó egyoldalú moratóriumát.
Az orosz diplomácia indoklásában kiemelte, hogy a kollektív Nyugat lépései közvetlen veszélyt jelentenek az ország biztonságára. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a helyzet az amerikai gyártmányú, földi indítású közepes hatótávolságú rakéták európai és ázsiai-csendes-óceáni térségben való tényleges telepítése felé halad.
"Figyelmeztetéseink süket fülekre találtak, így kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az egyoldalú önkorlátozás fenntartásának feltételei megszűntek,"
- olvasható a közleményben. Az orosz fél ezzel jelzi, hogy a jövőben szabadon telepíthet hasonló fegyverrendszereket.
Ez a lépés nem előzmény nélküli. Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az 1987-es INF-szerződésből, amely a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolását célozta. Oroszország akkor még ígéretet tett az önkorlátozás betartására, feltéve, ha az USA is hasonlóan jár el.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már tavaly decemberben előrevetítette a mostani döntést, amikor bejelentette, hogy Moszkva válaszolni fog az USA és a NATO "destabilizáló lépéseire" a stratégiai szférában.
kép: Közösségi háló