A legutóbbi parlamenti választások szokatlanul zűrzavaros időszakban, békésnek semmiképpen sem mondható körülmények közt zajlottak. Azóta is nagyon sok minden változott – a szlovákiai közéletben éppen úgy, mint a világban. Ezek a folyamatok sajnos inkább kényelmetlenek, semmint reménykeltőek voltak, legyen szó gazdasági nehézségekről, háborúkról, uniós ellentétekről… Állampolgárként megszoktuk már, hogy ígéretek jönnek és mennek; a megvalósulás azonban sokszor torz, elégtelen, vagy egyenesen hamisnak bizonyul! Nem csoda tehát a korábbi győzők elvesztik a nép kegyeit, az emberek pedig mások felé fordulnak a messiásnak szánt reményteljes tisztelettel!
Alábbi témáink:
A FOCUS felmérése a pártok jelenlegi népszerűségéről
Más felmérések
A belügyminisztérium megváltoztatná a pártok finanszírozását
Hátsó szándékok
A FOCUS felmérése a pártok jelenlegi népszerűségéről
A FOCUS ügynökség (Agentúra FOCUS) június hónap első hetében készített egy közvélemény-kutatást, melynek segítségével abba kívánt bepillantást nyerni, mostani választások esetén, mely pártok aratnának sikert? A megkérdezett 1034 polgár reprezentatív csoportot alkotott; kor, nem, műveltség, nemzetiség; valamint a lakóhely nagysága és megyei hovatartozás terén. Válaszaikból kiderült, ha az országgyűlési választásokat a nyár első hónapjának kezdetén tartották volna, 71,2% járult volna biztosan az urnákhoz. Húsz százaléknál egy hajszálnyival több szavazattal a Haladó Szlovákia (Progresívne Slovensko) kerülne ki győztesen. Ezt az Irány Szociális Demokrácia (Smer SD) 18,8%-kal követné, majd a Hang Szociális Demokrácia (Hlas SD) következne 10 és fél százalékkal. A Köztársaság (Republika) alig érné el a 10%-ot; öt százalék felett pedig már csak a Szlovákia (Slovensko), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) csusszanna be. A Magyar Szövetség – Maďarská Aliancia 4,8%-ot tehetne zsebre; majd egyre csökkenő sorrendben a Demokraták (Demokrati), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a Család Vagyunk (SME RODINA) következik a listán.
Képviselői ülésekre fordítva mindez azt jelenti, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsban a Haladó Szlovákia (Progresívne Slovensko) 37, a Irány Szociális Demokrácia (Smer SD) 35, a Hang Szociális Demokrácia (Hlas SD) 19, a Köztársaság (Republika) 18, a Szlovákia (Slovensko) 16, a kereszténydemokraták 14 helyet szereznének. Tizenegy székkel még a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nyerne esélyt arra, hogy a parlamentben érdemi munkát végezzen.
Más felmérések
A SME saját felmérésének eredménye, a sorrendet tekintve szinte teljesen azonos, azzal a kivétellel, hogy a két parlamenti sereghajtó megcserélődik: a Szabadság és Szolidaritás (SaS) 7,3%-ával megelőzné a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), melynek a hírportál 6,9%-ot ismer el. Az első helyre a Haladó Szlovákiát (Progresívne Slovensko) hozza be, 22 és fél %-kal, majd másodiknak az Irány Szociális Demokrácia (Smer SD) futna be a maga 19,3%-val. A dobogóra még felfér a Hang Szociális Demokrácia (Hlas SD) alig több mint tizenkét százalékos szavazati arányával. A SME a magyar pártnak csupán 3,4%-ot hajlandó megelőlegezni!
Utolsóként vegyük szemügyre az IPSOS Ügynökség időközi felmérését, mely az esztendő májusában valósult meg, a Napunk (Denník N) megbízásából. Az ország lakosságát teljes mértékben képviselő, 1013 főből álló csoport online adott választ a kutató kérdéseire. Az IPSOS arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a voksolásra májusban került volna sor, az első két helyet tekintve, ugyanazok a pártok kerülnének parlamentbe, mint a többi felmérésben. Harmadikként azonban a Köztársaság (Republika) politikai képződményét hozzák, 9,3%-kal. A negyedik pozíciót a kereszténydemokratákra bízzák, akik 7,5%-nyi voksot gyűjtenének be. Még mindig hét százalék fölött járna a Szlovákia (Slovensko), és 6,6%-ot gereblyézne össze a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Itt lépne csupán képbe nemzetiségi pártunk, melyek ez alkalommal is éppen az ötszázalékos határ alatt volna kénytelen lezárni a versenyt…
A belülgyminisztérium megváltoztatná a pártok finanszírozását
A belügyminisztérium drámai és a legtöbb politikai párt számára kellemetlen változtatásokra készül a pénzügyi támogatások terén. Ha úgy gondolják, hogy ebben a gazdasági légkörben bizonyára csökkentésekről és megszüntetésekről lesz szó, igazuk van!
A tervezet legfőbb eleme az, hogy az elfogadás és szentesítés pillanatától kezdve, az állami költségvetésből csupán azok a pártok részesedjenek, melyek képesek átlépni a parlamenti küszöböt. Az új szabályok szerint, a támogatás összege is a gazdasági romlással arányosan csökkenne. A GDP és a költségvetési hiány viszonyának tekintetében, a kifizetett összeg akár 30%-kal kevesebb is lehet! A minisztérium ezzel egyfajta kényszer alá vonná a pártokat (megfogalmazása szerint motiválná azokat), hogy aktívabban ösztönözzék választóikat, és szélesítsék ki azoknak körét. Hasonló mértékben nőne a voksoláson való indulással járó letét összege is. A tervek szerint az országgyűlési választásokban önmagukat megmérettetni kívánó pártok az eddigi 17 ezer euró helyett ötvenet fizetnének be; az Európa Unióba készülőknek pedig 1700-nál jóval mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükbe, hiszen a javaslat 25 ezer eurót követel!
A fenti információk a topky.sk, spravy.stvr.sk, spravy.pravda.sk oldalakon is megtalálják.
A felelős minisztérium szigorúbban bírálná el a párt-nevek megváltoztatásának lehetőségét is. A pártokkal „üzérkedők” elleni biztosítékként, a regisztrációtól eltelt ötödik évben teszi ezután lehetővé azok átnevezését, rövidítésük megváltoztatását. Az előzőkön kívül, a kormány azt is reméli, hogy az új szabályok szellemében átláthatóbbá válnak az ajándékozások és hitelek, valamint a külföldről való szavazás menete is kezelhetőbb lesz.
Hátsó szándékok
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter ötlete az, hogy az indulás ellenében befizetett letétet a pártok abban az esetben kapják vissza, ha sikerrel lépik át a bejutás küszöbét. A parlamenti helyekre pályázók tehát elvesztik eddigi jogosultságukat a költségvetésből történő támogatás felvételére, ha csupán az eddig megszokott, három és öt százalék között sikerül szavazatokat szerezniük. A minisztérium szerint az új rendszer, kedvező hatással lesz majd a közigazgatás költségvetésére. Nem lesz befolyása a vállalkozói szférára, a környezetre, az informatizációra, a közigazgatási szolgáltatásokra, a házasságra, a szülői létre, a családra és a szociális következményei sem lesznek – közli a minisztérium kiadványa.
A legnagyobb regnáló párt ellenlábasai nem tudnak szabadulni attól az érzéstől, hogy mindennek a Fico kormány népszerűségvesztéséhez van köze - írja az aktuality.sk. Ez ugyanis jelentős akadályokat gördítene az olyan pártok útjába, melyek ma éppen a parlamenti bejutás határán vannak. Ilyen többek között Andrej Danko nemzeti tömörülése, vagy a Jaroslav Naď által kormányzott szerveződés. Ezeket ugyanis a felmérések ma a bejutási küszöb alatt mérik – ha a következő választások ebben az állapotban éri őket, a pénzügyi források hiányában szinte lehetetlen helyzetbe kerülnének! Hasonlóan katasztrofális eredménnyel kellene számolnia a Szövetségnek is, mely akár a politikai nyilvánosságból való eltűnéssel nézhetne szembe... Ennyivel kevesebb versenytárssal kellene számolniuk a „nagyoknak“!
A pártok támogatása jelenleg három részből áll:
• Minden szavazat pénzt ér, méghozzá a választásokat megelőző év átlagkeresetének egy százalékával egyenlő összeget. Ezt a párt egyben kapja meg, harminc napon belül attól a pillanattól, ahogy benyújtotta jelentését a kampányköltségekről.
• A működést segítő járulék az esztendő folyamán fokozatosan került kifizetésre. Ennek összege megegyezik az előző pontban lefektetettekkel. Az egész választási időszak során jár.
• A pénzügyi támogatás utolsó része abban az esetben elérhető, ha a párt képviselőkkel is rendelkezik. Egy mandátum értéke megegyezik az átlagkereset harmincszorosával – legalábbis az első húsz esetében. A huszonegyedik képviselői hely esetében és azután, a szorzó 20-ra változik.
fotó: wikipedia, unsplash.com
