Április elején az orosz Pravda egyelőre nyugodt szívvel elemzi Donald Trump amerikai elnök vámháborúját, hiszen Moszkva jelenleg nem érintett az USA mindenki ellen vezetett gazdasági hadjáratában. Hasonlóan kimarad a célpontok közül Kuba, Kanada, Belorusszia, Mexikó és Irán is. Ezek azért képeznek kivételt, mert már hosszú ideje szankciók alatt állnak.
Trump újabb rendelkezései a kölcsönösség alapján, vagyis csak az aktívan kereskedő felek közt lépnek hatályba. A Pravda azonban nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a radikálisan új világpolitikát folytató amerikai elnök 25%-os tarifát helyezett kilátásba az orosz olajra, amennyiben az Ukrajnával hadban álló ország vezetői nem hajlandóak belátható időn belül békét kötni.
Szakértők szerint, ez meglehetősen lassan éreztetné hatását, hiszen az USA és Oroszország közt, 1992-óta a leglanyhább az árucsere: jelenleg csupán 3,5 billió dollárban mérhető. (Az Eurázsiai hatalom főként műtrágyát, nukleáris fűtőanyagot és olyan fémeket szállít az Egyesült Államoknak, melyekre nem vonatkoznak az új tarifák.) Ugyanezen elemzők a helyzet győztesének Brazíliát jelölik meg, melynek piacai megnyílhatnak azon termékek számára, melyeket a származtató állam, korábban az USA-nak szánt.
A Pravda kijevi változata a fentiek mellett kifejezi azon meggyőződését is, hogy a vámháború igazi vesztese az Európai Unió. Ennek minden tagját automatikusan 20%-os vámteher érinti, azonban vannak köztük, akiknek ennél nagyobb koloncot is viselniük kell. Ilyen Németország, mely Ukrajna első számú biztonsági és katonai partnere. Sokak szerint helyzete olyan súlyossá válik, hogy Ukrajna bármiféle támogatása is levetendő terhet jelent majd a populáció számára.
Nem járnak jobban azonban azon országok lakosai sem, akik a német gazdaság legnagyobb függői – ironikus módon, az utóbbi időben az orosz-amerikai érdekek trójai falovaiként megjelölt – Magyarország és Szlovákia sem. Nekik az autógyártásban való nagymértékű érdekeltségük miatt kell 25%-os büntetéssel szembesülniük.
Rosszul járnak azok is, akik az EU kapujában sorakoznak, legfőképpen a balkáni négyes – Szerbia, Bosznia, Észak-Macedónia, Moldova – melyekre a republikánus vezető több mint 30%-os ítéletet mért.
A kiemelkedően nagy tarifákkal „megátkozott” országok: Kambodzsa (49%), Vietnam (46%) Thaiföld (36%), Tajvan (32%), Dél-Afrika (30%), nem utolsó sorban pedig Kína (34%.) Határozott és kemény válaszlépésekre ez utóbbi már a kezdetektől elszánta magát…
fotó: freepik.com, pixabay.com
