Árpád-házi Szent Margit 1242. január 27-én látta meg a napvilágot Klisszán. Édesapja IV. Béla magyar király, édesanyja Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő volt.
A muhi csata elvesztése után IV. Béla és felesége Dalmáciába menekült. Margit a Klissza várában jött világra. Szülei a tatárok elleni vereség miatt fogadalmat tettek: lányukat Magyarország megmentésének szentelik.
Margit háromévesen a veszprémi domonkos apácákhoz került, gyermekkorát a Szent Katalin kolostorban töltötte.
Később mikor IV. Béla kolostort építtetett a Nyulak szigetén (Margit-sziget), Margit ide költözött nevelőjével Olympiades nővérrel. 12 évesen itt tette le szerzetesi fogadalmát, 1270. január 18-ig, tehát halála napjáig itt élt.
Margit a keresztény önfeláldozás és szeretet példaképe
A legnehezebb munkákat is alázattal végezte, egyszerű ruhákban járt, sokat imádkozott. Gyakran sanyargatta magát önfegyelmezési céllal. Egy 1510-es legenda szerint jövendölő képességekkel rendelkezett. Diplomáciai ügyekben segítette apját.
Kétszer nyílt lehetősége fogadalmának visszavonására, de visszautasította II. Ottokár cseh király, majd egy lengyel uralkodó házassági ajánlatát.
Halála utáni csodák
Margit halála után számos csoda eseményt írtak le. Állítólag teste halála után három hétig nem indult oszlásnak, arcbőre rózsás lett, és édes illata volt. Sírjánál gyógyulások történtek, betegek, vakok, süketek, bénák és leprások is felgyógyultak imái miatt.
IV. László király csodával határos módon épült fel súlyos betegségéből, mert Margit segítségét kérte.
Boldoggá avatása 1276-ban történt. Szentté avatása csak évszázadokkal később, 1943-ban volt XII. Piusz pápa által. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján zajlott november 19-én.
A Margit-legenda az apáca Ráskay Lea kézírásában maradt fenn. A kézirat részletesen beszámol Margit életéről, csodáiról, hitéletéről. Margit élete azóta is sokak számára példaként szolgál.
fotó: Wikipédia
