Az Egyesült Államok a fegyverek országa. Hogy szinte minden negyedévre esik egy iskolai lövöldözés, templomi mészárlás, vagy bandák közti leszámolás, azon már alig csodálkozunk. Az amerikaiak rajongását a „villámló botokért” valami furcsa, értelmezhetetlen lelki torzulásként magyarázzuk. Történelmi kortévesztésként, a telepesek idejéből köztünk felejtett csúf örökségként. Valóban, az USA muskétával a kezében született; az Óhazából érkezők pedig a vadonnal, őslakókkal, természeti elemekkel küzdöttek. A civilizálatlan végeken ember embernek volt farkasa, igazságot pedig a golyó és sörét szolgáltatott. Amerika, fennállásának kezdetétől, a mai napig háborúban áll valakivel; nem telik el nap anélkül, hogy a bombái, drónjai ne robbannának egy szerencsétlenebb pontján a világnak. Ezért a hűbéri korokban ártalmatlanná tett európai lakosság logikája szerint, az Újvilág polgárai még mindig a medvék, banditák és indiánok ellen védekeznek fegyvereikkel. Valós veszedelem hiányában azonban, időnként viszketni kezd valaki ujja a ravaszon és előbb-utóbb elveszti a fejét… Pedig az alapító atyák jóval fennköltebb és nemesebb oknál fogva szilárdították meg a nép fegyverviselési jogát: ez pedig az volt, hogy a mindenkori hatalom zsarnokivá válásának esetén, az embereknek eszközük legyen az ellenállásra! El nem évülő gondolat – sajnos el nem évülő lehetőség! Ennek szomorú velejárója, hogy a könnyű hozzáférés beteg elméjű személyek számára jelenti a megoldás tragikus illúzióját.
Miről olvashatnak az alábbiakban?
Ausztria rémálma
Sógor és a lőfegyverek
A fegyvertartás feltételei Szlovákiában
Tömeggyilkosságok Európában
Dies irae!
2024 során, az USA-ban mintegy 500 lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosság kísérletét jelentették!
Az utóbbi évtizedekeben azonban a lőfegyrekkel történő tömeggyilkosságok jelensége földrészünkön is megjelent. A fékezhetetlennek látszó bevándorlással, nyugaton mindennapossá váltak a késelések, az autós ámokfutás. Ezeket jobbára a kultúrák és vallások közti ellentét kicsúcsosodásának tartjuk. De egyre nyomasztóbb az amerikai-típusú őrület elterjedése, mely áldozatait egyre közelebb szedi Szlovákiához. Ezek elkövetői nem ideológiai okokból követik el borzalmas tetteiket, hanem saját démonaikat próbálják meg legyőzni…
Ausztria rémálma
Június 10-én, a délelőtti órákban egy Artúr A-ként megnevezett, huszonegy esztendős férfi indult utolsó útjára az ausztriai Graz városában. Kilenc másik személy nem is sejtette, hogy neki köszönhetően már ők sem térnek haza. A Dreierschützengasse gimnázium diákjai és egy pedagógus halt meg a néhány perces vérengzésben, majd az elkövető maga ellen fordította fegyverét. A kórházban még ketten voltak képtelenek megküzdeni sérüléseikkel, ezért összesen tizenegyet gyászol az ország – olvassuk a BBC honlapján.
A fiatalember maga is az oktatási intézmény növendéke volt, de tanulmányait nem fejezte be – korábban évfolyamot ismételt. Feltételezhetően ennek is volt köze a cselekményhez, hiszen a lövöldözést saját volt osztályában kezdte. Munka nélkül, édesanyjának lakásában élt. A hadseregbe való felvételének kérelmét a pszichológiai értékelés eredményeként utasították el. A mészárlásra használt fegyvereket – egy sörétes puskát, valamint egy Glock típusú pisztolyt – engedéllyel tartotta. Nem volt büntetett előéletű. Az áldozatok közül csupán egy tanárnőt, és egy diáklányt ismert, a többieket véletlenszerűen választotta ki.
Artúr otthonában a rendőrség egy működésképtelen csőbombát és egy búcsúlevelet is talált. Ebben említés esik kortársbántalmazásról, melynek ő volt elszenvedője. Nyilvánvalóvá vált, hogy hőseinek tekintette Eric Harrist, és Dylan Kleboldot, akik 1999-ben, az USA leghírhedtebb iskolai támadását hajtották végre a coloradói Columbine gimnázium ellen – tudatja a Time.
A gyilkosságok hírére az ország kancellárja, Christian Stocker is a helyszínre sietett. Ausztriában az esetet követően háromnapos gyászt hirdettek.
2020-ban már történt hasonló incidens: az év novemberében egy fegyveres négy embert ölt meg, huszonhármat pedig megsebesített.
Sógor és a lőfegyverek
Ausztriában meglehetősen könnyű a lőfegyrekhez való hozzájutás. Polgárai Európa-szerte a legtöbb ilyennel rendelkeznek. Száz lakosra mintegy harminc jut – ezt mutatta ki legalábbis egy felmérés, melyet 2017-ben végeztek. Ez azt jelenti, hogy a 9 milliónyi országban mintegy másfél millió lőfegyvert tartanak törvényesen. Ezzel az adattal, szomszédunk a világon a 12. helyet tudhatja magáénak.
Az osztrák törvények lehetővé teszik, hogy a 18. életévüket betöltöttek fegyverhez jussanak. A korhatárt, ha vadászatról van szó, bizonyos esetekben akár 16-ra is levihetik! A megvásárolt eszközöket hat héten belül köteles az állampolgár nyilvántartásba vetetni. Természetesen a jogszabályok kizárják, hogy értelmileg alkalmatlannak; erkölcsileg kétes egyénnek hivatalosan fegyvere legyen. A június 10-én történtek után, ismét heves vita tört ki a fegyverek engedélyezett tulajdonlásáról. Graz polgármestere, Elke Kahr azok teljes tiltását vetette fel.
A törvény itt négyféle osztályba osztja a lőfegyereket:
• Tiltott fegyverek
• Felhatalmazással tartható fegyverek
• Nyilvántartott fegyverek
• Más
A B osztályba tartoznak a pisztolyok és félautomata puskák, a C és D-be a vadászatra alkalmas tárgyak. Utóbbiak engedélyéhez elegendő a megfelelő kor, a helyi lakos mivoltát igazoló irat és a fegyvertartást kifejezetten tiltó ítélet hiánya. A lőszer, illetve a tárolás mikéntjét, nyilvánvalóan szintén regulázzák – ismerteti az euronews.
A fegyvertartás feltételei Szlovákiában
A fegyvertartás feltételeiről hazánkban, nagyon röviden az em-er.sk blog alapján tudósítunk.
Szlovákiában a fegyvertartást a 190/2003 jelzésű törvény szabályozza. A fegyvertartás mikéntjét hat csoportba osztja:
A, fegyver és lőszer hordása, személyi és vagyonvédelem céljából
B, fegyver és lőszer tartása, személyi és vagyonvédelem céljából
C, fegyver és lőszer tartása a hivatás végzésére
D, fegyver és lőszer tartása vadászat céljából
E, fegyver és lőszer tartása sportolás céljából
F, fegyver és lőszer tartása múzeumok, gyűjtők számára
Fegyvertartási engedélyt az a fizikai személy kaphat, aki ura saját döntésének, és írásban kéri. Szellemileg és testileg is alkalmasnak kell mutatkoznia a jog gyakorlásához, eléri a megfelelő kort, feddhetetlen és megbízható. Szlovákiában kell laknia, valamint képességeiről bizottság előtt kell bizonyságot tennie. A fegyverviselési engedélyhez szükséges legalacsonyabb életév 21; amennyiben azonban a D kategóriáról van szó, vadászatra 18 éves kortól is kiadható.
A Szlovák Köztársaság lakói között nagymértékben nő az érdeklődés a fegyverek iránt. A belügyminisztérium az elmúlt években 35 ezer új kérelmet dolgozott fel. Az okok sokfélék, de közéjük tartozik az emberek biztonságérzetének csökkenése, valamint a határaink mentén dúló háború is. 2022-ben, 407 ezer darab fegyvert regisztráltak, ezekből 11480 szolgálja a vadak elejtésének célját. Egy évvel később, növekvő tendenciát mutattak a statisztikák: összességében 442 ezer darabot vettek nyilvántartásba, ebből 27 ezer volt vadászatra alkalmas.
A Károly Egyetemen történt lövöldözést követően azonban sokan mégis a szigorítás mellett törnek pálcát – igaz, a fegyvertartók szerint, a jogszabályok már így is elegendően szigorúak. 2022-ben, a törvénykezésben az Európai Komisszió irányelvei szerint történtek változások. 2023-tól a gázfegyverek és flóbert puskák is engedélyhez kötöttek. Ľudovít Miklánek, a Lőfegyver Tulajdonosok Egyesületének elnöke azt állítja, Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol a hasonló fegyverek általi elhalálozás eseteinek a száma a legkisebb. Ennek biztosítéka a pszichológiai teszt, valamint az a tény, hogy a fegyvertartási engedély könnyen elveszíthető.
A minisztérium közlése szerint, a leggyakrabban keresettek a gázfegyverek; ezeket követik az éles lövedékes pisztolyok. Harmadik helyen a golyós isméltőpuspák állnak, melyek leginkább a vadászat, vagy sportolók eszközei. Az érdeklődés ezek iránt olyan esetekben szokott megnőni, mikor a társadalom válságot tapasztal. A kilencvenes évek a lőfegyverek virágkora volt. A közelmúltban elsősorban a háborús válság és a migránshullámok megjelenése ösztönözte a keresetet. Sokan keresnek kifejezetten önvédelem céljából különböző típusú pisztolyokat – az engedély megszerzése azonban körülményes, ezért sokan le is mondanak róla. Egyes szakértők szerint főként a fiatalabbak szeretnének tulajdonosokká lenni, mások úgy vélik, nagyon sok vagyonőr folyamodik fegyvertartási engedélyért.
Fegyveramnesztiára 2005-ben és 2009-ben került sor először. Ezen alkalmak során mintegy 8000 illegálisan tartott gyilokszerszámot adott le a lakosság. 2015-ben, az újabb hullám alkalmával 3035-öt szolgáltattak be. Ezek között történelmi darabok is voltak, melyek a 19. századi hadviselésben játszottak szerepet. Ezt állítja a Pravda.
Tömeggyilkosságok Európában
A lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok száma Európában elenyészően kevés az USA-hoz képest – az elveszett életet szempontjából azonban ez nem nagy vigasz. 1996-ban, a skóciai Dunblane városában öltek meg tizenhat kicsi gyereket. Ezt követőben Nagy Britannia kormánya betiltotta a magánjellegű fegyverbirtoklást. 2002-ben, Erfurt városában, bosszúból ölte meg a 19 éves Robert Steinhauser tizenkét tanárát, két diáktársát, egy adminisztratív dolgozót és egy rendőrnőt. Dolga végeztével öngyilkos lett. Hét évvel később, ismét a németországi Winnendenben halt meg 17 ember egy tinédzser ámokfutásában. Őt a rendőrök lőtték le.
Azon nincs okunk csodálkozni, hogy a volt Jugoszláviában könnyű fegyverhez jutni. A háború örökségeként maradhatott meg az is, mellyel egy 13 éves fiú nyolc osztálytársát és egy biztonsági őrt gyilkolt meg 2023 májusában, Belgrádban. Mi talán akkor döbbentünk meg legjobban, mikor ugyanazen esztendő decemberében a prágai Károly Egyetem tetején lőtte fejbe magát az a hallgató, aki előzőleg tizennégy életet oltott ki, a legálisan tartott katonai jellegű fegyverével. Iszonyú vérengzésekre volt példa volt szovjet köztársaságokban; és gyógyíthatatlan sebet hagyott Skandinávia lelkében Anders Breivik, aki 77 halottért felelős! Áldozatai főként bevándorlók és azok támogatói voltak. A börtönbüntetését töltő Breivik politikai okokból, ideológiai motivációval mészárolta le a számára nem kívánatos fajtához tartozó embereket.
Megjegyzendő azonban, hogy míg egy-egy ilyen esetben egyszerre sok ember válik meg életétől, ezek ritkábban fordulnak elő, mint a szúró-vágó eszközökkel történő attrocitások. Ezek főként Európa nyugati részét mételyezik. Szörnyű kultusza van a késes bűnözésnek például Angliában, ahol lőfegyvereket még a mindennap szolgálatban lévő rendőrök sem viselnek – tudjuk meg a Deutsche Welle oldaláról.
Dies irae!
Szubjektív vélemény következik.
Mi az oka az iskolai vérengzésnek, hol születnek a magányos ámokfutók, akiknek saját életük sem szent?
Nos, hol születnek a szörnyetegek? Nem az elhagyott kastélyokban, feneketlen erdők mélyén, barlangokban. Létük azonban keserű bizonyosság: mindannyian ismerünk legalább egyet – saját magunkat! Jordasn B. Peterson, népszerű kanadai pszichológus arról beszél, hogy minden lélek megszüli a maga rémét. Ilyen az emberi természet, ez a természet rendje. Önmagában nem az árnyékban fejlődő teremtmény léte a tragédia: ha tudatosítjuk jelenlétét és képesek vagyunk megzabolázni, erősebbekké válunk. Erős az, aki láncot vet rá és megszelídíti. Igazi férfinak az mondhatja magát, aki uralma alá hajtja állati vágyait, brutális energiáit. Aki a behemótot igavonóvá idomítja, hogy erejét az építés, alkotás művéhez adja hozzá. Sajnos vannak olyanok, akik nem tudják, vagy nem is akarják megfékezni a szörny tombolását. A legtragikusabb pedig talán éppen azok sorsa, aki akkor ébrednek rá, a démon létére, amikor már ráléptek arra az útra, amiről nincs visszaút!
Az ámokfutók talán nem is rossz emberek. Sőt, éppen naivak, a romantikus jók válnak a luciferi fordulat áldozatává! Elhiszik a meséket, melyekben a legkisebb Dávid legyőzi Góliátot. Betartják a szabályokat, mert úgy tanulták, hogy a becsületesek elnyerik méltó jutalmukat. Lovagokká lesznek, hiszen a szerelmet piedesztálra állított eszmének látják. A valóságban azonban a Góliátok mindig megalázzák Dávidot. Az embereket nem az erkölcsi jó tartja a törvény útján, hanem a büntetéstől való félelem. A becsület lenéző mosolyt érdemel, az alázat olyan, mint a vérző seb, mely magához vonzza az éhes vadat! A szerelem sem más csak a csalódás keserű mérge… Franz Kafka szavai ezek: „Szégyelltem magam, amikor rájöttem, hogy az élet egy álarcosbál és én az igazi arcommal jöttem.” Talán ezek a kárhozott lelkek is akkor törnek el, amikor rádöbbenek erre az igazságra. Hogy senki sem lehet önmaga, életünk során a helyzettől függően mindannyian tucatnyi maszkot öltünk naponta. Aki nem rejti arcát mások elől, aki nem rejti gyengeségét, aki nem játsza a tőle elvárt szerepeket, azt megtapossák, kinevetik, meglopják és kihasználják. Aztán a mindennapos rettegés dühbe vált, a harag pedig gyűlöletté izzik. És a harag az, ami a sötét oldlalra ránt; a harag öl! Nem a számítógépes játékok, nem Marilyn Manson, nem is a Pride felvonulás oltja az ördögöt a szívbe. A jó emberek vak jószándéka, a közöny, a süket és reménytelen magány – ezek húzzák meg a ravaszt!
fotó: pixabay.com
