Idestova lassan harmadik évtizede járom már az országot – Magyarországot elsősorban, valamint a hazai, felvidéki tájakat, itt-ott körülnézek Erdélyben is. Kirándulásaim során – a véletlent teljesen kizárva – bele-belebotlottam pofás söntésekbe, hűvös pinceboltozatok között régi hordókba, tóra néző teraszok árnyékában álló faragott padokba, és a hozzájuk tartozó mindenféle emberekbe, akik – lakjanak bár keleti, nyugati, északi vagy déli részén a Kárpát-medencének, mindig örömmel és lelkesen kínálgattak: „egy korty kisüstit, ugye, önthetek?” És akkor én találkoztam a jól megszokottal, már-már, mondhatni, a sztereotípiákkal: Szabolcsban almával, az Őrségben körtével, Lakiteleken barackkal, a Kunságban birssel, Baróton meg szilvával és vackorral. Én úgy voltam, kérem, a pálinkával, mint az Aranybullával, Szent István országalmájával vagy Petőfi Nemzeti dalával: öröknek, szentnek és megmásíthatatlannak véltem őket. Biztos voltam benne, hogy idős koromban is csengő barackkal kínálnak majd Kistárkányban és éltető meggyel Újfehértón. Aztán Varga Imre, a Felvidéki Pálinka Lovagrend nagymestere 2026-ban, a Duna Arany Párlata XIV. évfolyamában rámutatott, hogy a legtöbb nevezett tétel ebben az évben szőlőből készült.
„Az utóbbi években – és sajnos elég sok évet kell visszafelé lapoznunk már – a korai gyümölcsök itt, a régióinkban elfagytak: az időjárás áldozatává váltak nagyon gyakran a kajszi- és az őszibarack, a meggy és a cseresznye is. A gazdáknak alkalmazkodniuk kellett, megtalálni azt az alternatív megoldást, ami minőségben és fenntarthatóságban is versenyképes. Így lett aztán a szőlő már nemcsak a borkészítés, hanem a pálinkafőzés egyik fő alapanyaga is. Nem új keletű ez a jelenség, hiszen ha csak kettőt emelek ki, az irsai olivért vagy a muskotályt: ezek nagyon szép szenzorikus, azaz karakteres jegyekkel bírnak, melyre sok gazda felfigyelt már a múltban is, és gyönyörű tételeket sikerült készíteniük. Most ott tartunk, hogy a szőlőből készült pálinkák és párlatok kezdenek dominálni. Az, hogy ez meddig lesz így, mindenféleképpen időjárásfüggő – sajnos azt befolyásolni nem tudjuk. Mindig örülünk, ha minden gyümölcsünk megmarad, ha gazdagon tudunk szüretelni, de a kiszámíthatóság jelenleg a szőlő javára billenti a mérleget.”
Elhangzott, hogy a párlatkészítők kifejezetten nyitottak a kísérletezésre: nemcsak a szőlőből készítenek finom, tartalmas termékeket, hanem foglalkoznak a törköllyel is, illetve az érleléssel, hordós tartással, ami még több ízt, illatot és élményt kölcsönöz a végterméknek.
A Duna Arany Párlata versenyre idén 374 tételt neveztek be, ami körülbelül 30%-os növekedés a tavalyi évhez képest. Megtudtam, hogy külföldről is sok minta érkezett: körülbelül 40%-ot tesz ki a határon túli nevezések száma. Varga Imre elmondta, fontosnak tartják, hogy minél objektívebb kép alakuljon ki a versenyről, emiatt is fontos számukra, hogy minél szélesebb régiókból érkezzenek bírálatra a pálinkák és a párlatok. A versenyre nevezett tételeket idén is neves szakmai ítészek kóstolták és bírálták. Tizennyolcan érkeztek a Karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola épületébe, ahol kettes csoportokra oszlottak, és számítógépes bírálatot folytattak: pontos kritériumok alapján rangsorolták az italokat. A rendszer így sokkal átláthatóbb, gyorsabb és pontosabb képet ad kiértékeléskor, segítve az azt végzőket, mely tételeket kell visszakóstolásra felállítani.
„Öt kritériumból áll a vezérvonal. A bírák értékelik a minta megjelenését, illatának komplexitását és tisztaságát, ízének gazdagságát és egyensúlyát, a lecsengés tartósságát és az ital harmóniáját”
– avatott be Varga Imre a kulisszatitkokba.
„Polgári társulásunk céljai közé tartozik a családi gazdaságok, vállalkozások fejlődésének támogatása, a szakmai ismeretek bővítése és felhasználása. Támogatjuk többek között a természeti adottságoknak legmegfelelőbb, gazdasági szempontból előnyös növényi kultúrák elterjedését, haszonállatok tartását, a tájjellegű minőségi, piacképes termékek, élelmiszerek előállítását”
– tudtam meg Varga Pétertől, a társszervező GAZDA Polgári Társulás elnökétől, egyben a Karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola igazgatójától, aki figyelmeztetett, a Duna Arany Párlata bíráláson való anyaggyűjtés mellett ki ne hagyjam a Karvai Dunakorzón azon a szombaton épp zajló termelői vásárt, mely a Föld Piaca Karva nevet viseli, és méltó, finom, egyben látványos találkozója a helyi és környékbeli gazdáknak, termelőknek, kézműves termékek előállítóinak.
A Duna Arany Párlata verseny ünnepélyes kiértékelése és a díjátadó idén is Alsóbodokon lesz, az Esterházy János Zarándokközpont területén. Felvonulnak a Kárpát-medencei pálinkalovagrendek: a Bükki Pálinka Lovagrend, a Szent István Pálinka Lovagrend Sóly, a Szent Korona Pálinka Lovagrend és a Felvidéki Pálinka Lovagrend, valamint képviselteti magát a Magyar Magánfőzők Pálinka Egyesülete is. Ezután ünnepi szentmisére kerül sor, majd ezt követi az értékelés és a fogadás.
fotó: Kalmár Csaba
