Olvastam a minap egy jó kis eszmefuttatást a kockázatról. A cikk szerzője azon töpreng, hogy általában milyen hatással van életünk hétköznapjaira a kockázat. Meglátása szerint lehet kockázat és izgalom nélkül is élni – de minek?
Valójában egész életünk számos kockázati tényezővel egy nagy „vállalkozás“ születésünktől halálunkig terjedően. Ha jól belegondolunk, már maga a pályaválasztás is egyfajta kockázattal jár, de ugyanígy a munkahelyválasztás, a párválasztás, a gyermeknevelés is. Nem is szólva politikai vagy közéleti szerepvállalásról.
Mindennapi életünket átszövik a kisebb-nagyobb kockázatok, amelyeket legtöbbször talán nem is tudatosítunk. Ezek között említeném például az autóvezetést, amiben ott van a karambol lehetősége. De a közutakon a gyalogosok, a kerékpárosok sem érezhetik magukat teljes biztonságban, hiszen gyakran hallani, hogy gyalogost, kerékpárost gázoltak el. Előfordulnak munkahelyi és háztartási balesetek is. Egyszóval, igazából sehol sem érezhetjük magunkat biztonságban, de ahhoz, hogy élni tudjunk, vállalnunk kell a mindennapokkal járó kockázatokat.
Szakszerű megfogalmazás szerint a kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, kár, baj, kellemetlenség lehetősége. Aki viszont nem kockáztat, nem is nyerhet. Vagyis, ahogy a mondás tartja: aki mer, az nyer! Tegyük hozzá, jó, ha egy kis szerencse is társul a merészséghez. Például a “huszonegyes“ kártyajátékban 19-re lapot húzni nagy bátorság, mert vagy bejön a kettőt érő alsó, vagy nem jön be.
Ahogy Ady indítja A Tűz csiholója című költeményét: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek...“ Nos, manapság sokszor kis dolgok megtételéhez, kis ügyek rendezéséhez, vagy önmagunk felvállalásához is bátorság szükségeltetik. Sőt, a szólásszabadsághoz is! Például ahhoz, hogy bizonyos helyeken, fórumokon ilyen-olyan rázós témában vagy kényes ügyben el merjük mondani a véleményünket. Amivel, elképzelhető, hogy állásunkat, hírnevünket, vagy éppenséggel megbecsülésünket tesszük kockára.
Minden vállalkozásban, befektetésben, újításban, kezdeményezésben, változtatásban ott van a kudarc veszélye is, amit nem spórolhatunk meg magunknak. Azonban vannak az életben olyan helyzetek, amikor nem vakmerő módon, hanem mindent jól átgondolva józan bátorsággal kötelező kockáztatni. És megkockáztatom, hogy végszükségben akár 19-re is lapot húzni.
fotó: pixabay
