Az örménygyökér eredetileg Közép-Ázsiából származik, napjainkban kevésbé ismert gyógynövény, az ókorban nagy népszerűségnek örvendett. A növény neve Szép Helénára, Zeusz lányára utal, a legenda szerint ott nőtt a legbőségesebben, ahol Heléna könnyei érintették a földet. Nemcsak mágikus gyógyhatást tulajdonítottak neki, például kígyómarás elleni szerként, hanem emésztésserkentőként is fogyasztották nagy étkezések után. A középkor kolostoraiban párlatokat készítettek belőle emésztési zavarokra, puffadásra és köhögés ellen. A 19.században fedezték fel a növényből kivont inulin nevű édesítőszert, ami azóta is a diabetikus termékek és prebiotikumok fontos alapanyaga.
Az örménygyökér legfontosabb része a föld alatti rizóma vagyis gyökértörzs, amely számos értékes összetevőt tartalmaz. Legkiemelkedőbb eleme az inulinrost, amely a szervezet számára emészthetetlen, de támogatja az immunrendszer működését és helyreállítja a bélflóra egyensúlyát. Emellett az inulin hozzájárul a koleszterinszint szabályozásához, a vastagbél védelméhez, és jó édesítőszer a cukorbetegek számára. Az örménygyökér serkenti az emésztést, enyhíti a puffadást, oldja a görcsöket és támogatja a máj- és epefunkciókat. Pektin tartalma elősegíti a rendszeres bélmozgást, serkenti a természetes méregtelenítést, védi az emésztőrendszert különféle irritációktól.
Vízhajtó tulajdonsága van, segít a felesleges víz eltávolításában, tisztítja a vesét, javítja a keringést és csökkenti a magas vérnyomást. Antibakteriális és gombaölő hatása révén gyorsítja a sebek, herpeszek és fertőzések gyógyulását, továbbá hatékony a légúti betegségeket okozó mikroorganizmusok ellen is. Az örménygyökér hurutoldó és köptető hatása hasznos köhögés, megfázás, asztma és hörghurut esetén. A bőr feszesítésével csökkenti a ráncokat.
fotó: Pixabay
