1582. február 24-én, XIII. Gergely pápa bevezetett egy új naptárt, amit róla neveztek el. Az új rendszer miatt abban az évben október 4. után október 15. következett. Ez a Gergely-naptár, amit ma is használunk. Krisztus születéséhez igazodik.
A régi, julián naptár túl hosszú évekkel számolt. Az év hossza ebben 365,25 nap volt, de a valóságban egy év kicsit rövidebb. Ez az eltérés évszázadok alatt felhalmozódott, a naptár elcsúszott a valós évszakokhoz képest. Gondot okozott például a mezőgazdasági munkáknál és a húsvét kiszámításánál.
A középkorban sokan próbáltak megoldást találni rá, XIII. Gergely pápa idejében született egy terv. Ezt egy olasz csillagász, Aloysius Lilius dolgozta ki. Egy bizottság Christophorus Clavius vezetésével véglegesítette. A pápa 1582. február 24-én rendelte el a változtatást.
Nem minden ország fogadta el azonnal. A katolikus országok azonnal bevezették. Franciaország csak decemberben állt át, de a forradalom alatt egy másik naptárat próbáltak bevezetni. Napóleon végül eltörölte. Magyarországon eleinte sokan ellenezték, főleg a protestánsok.
fotó: Wikipédia
