Magyarország egyik legnagyobb szaktekintélye, Prof. Dr. Bagdy Emőke Dunaszerdahelyen tartott előadást. Bagdy Emőke számtalan tudományos fokozat birtokosa, pályája során több száz tanulmányt, és könyveket írt, mindemellett pedig több ezer előadást tartott, melyek javarészt teltház előtt zajlottak. A neves magyar klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta a XXII. Vovo Land Talks vendége volt.
Az előadás fő témája a stressz volt. Szó esett többek közt a jó és rossz stresszekről, a krízisről, a szorongásról, a holografikus memóriáról, a családi együttlét fontosságáról, és a hitről is. Többször is kiemelte, milyen fontos, hogy egymással töltsük az időnket az okoseszközök helyett. Megtudhattuk azt is, hogy minden pozitív élményhatásnak vitalizáló szerepe van. Bagdy Emőke előadása után szívesen adott interjút lapunknak.
Kedves Emőke! Hogy érzi magát, milyen volt a mai előadás?
Ha nekem kell a saját előadásomról nyilatkoznom, akkor csak azt tudom mondani, hogy szívből tettem, őszintén, és azzal a vággyal, hogy minél több lélekhez el tudjak érni.
fotó: a szerző
Előadása végén a közönség több perces tapsviharral jutalmazta Önt. Fontos Önnek a siker?
Nem a siker fogalmában élek és dolgozom. Van egy mély vágyam, hogy míg élek, mindent, amit tudok, átadhassak az embereknek. Igazából én mást nem is szeretnék, még hosszú életet sem, csak ezt kérem a Teremtőtől. Nézze, nincs nálam a bölcsek köve, és az én tudásomnak is határai vannak, de amit összeszedtem az 55 éves pályám során, azt szeretném úgy átadni, hogy érezzék az emberek, hogy őszintén, szívből, és teljes meggyőződéssel mondom. Azért, amit mondok, felelősséget vállalok, csak figyelniük kell. Fontos, hogy egymásra figyeljünk, és hogy törődjünk egymással, mert egy olyan világban élünk, ahol észrevétlenül, és manipulatív módon el akarnak minket egymástól távolítani. Márpedig mindenkit az éltet, hogy összetartozunk. Az éltet, hogy számomra jelent valamit a másik ember. Ne hagyjuk, hogy az érzelmi életünket elgépiesítsék, és elvegyék tőlünk azt, ami teremtő életenergia. Addig nincs boldogság sem, amíg nem a szeretet vezeti az életet. Tegyünk a másikért, hiszen összetartozunk. A boldogság fő kérdése nem az, hogy mitől vagy boldog, hanem, hogy mikor voltál boldog életedben. Ha több ezer embernek feltennék a kérdést, hogy mikor voltak boldogok, a többségük valamiféle szeretetkapcsolatra gondolna rögtön. Tehát, az tesz boldoggá, hogy tartozom valahová, hogy közösségben élek, hogy családban élek, hogy van szeretetfészek, hogy van, akit szerethetek, van, akiért élhetek, és van, amiért élhetek. A túlélés pszichológia pont azt bizonyította, hogy, ha meg tudod mondani, hogy kiért, vagy miért élsz, akkor túlélő vagy.
fotó: a szerző
Milyen fontos életbölcsességet üzenne a fiataloknak?
A bölcsesség az távol áll tőlem, mert nem tudom igazából, hogy mi a bölcsesség - talán élettapasztalatok sűrítménye. Azt tudom mondani kizárólag, hogy középpontba kell állítani a hitet. Nem a vallásosságról van szó, hanem, hogy az ember kapott egy különleges képességet, ami transzperszonális. Nem interperszonális, nem kapcsolati, hanem magasabb rendű. Van egy olyan szint, a magasabb rendű érzelmek (szánalom, szeretet, irgalom, törődés a másikkal, megbecsülés, stb.) - ezek azok, amik az emberi életnek a koronái, és ezeket kell méltó rangjukhoz emelve fölhasználni, és nem engedni belőlük. Nem szabad hagyni, hogy elidegenítsenek egymástól minket, és hogy közénk álljon egy elektronikus eszköz, ami elveszi a lehetőséget, hogy érzelmi anyagcserében éljünk egymással. Vigyázzunk és figyeljünk egymásra! – ezt üzenem.
fotó: a szerző
