Az izsóp, vagy kerti izsóp, izsópfű nevét a héber ezob szóból kapta, amely szent növényt jelent. Az ókori Izraelben a papok vallási szertartásokon izsópolajjal tisztították meg lelküket a bűnös gondolatoktól, amit a Biblia is említ. Az egyiptomi és római kultúrában is nagy tisztelet övezte, illatosítóként, borokhoz, valamint gyógynövényként használták. Az izsóp évszázadok óta bevált szer emésztési zavarokra, légzőszervi betegségekre és bőrproblémákra.
Gyógyhatásai:
Emésztés: enyhíti a hasfájást, puffadást és serkenti az emésztősavak termelődését
Légúti problémák: köhögés, hurut, torokfájás, influenza és megfázás tüneteit csökkenti, nyákoldó és köptető hatású
Külső alkalmazás: fertőtleníti a sebeket, gyorsítja a bőr gyógyulását, csökkenti a zsírosodást és a gyulladásokat
Fájdalomcsillapítás: enyhíti a reumás fájdalmakat és izomgörcsöket, fürdővízben nyugtató és izzasztó hatású
Vírus- és baktériumellenes hatás: hatékony a herpesz és HIV-1 vírus elleni küzdelemben is
A Biblia több alkalommal említi az izsópot, mint vallási szertartások során használt növényt. Például: „Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek".
Felhasználási területek:
Emésztési zavarok (puffadás, hasfájás)
Légúti betegségek (köhögés, nátha, influenza, hurut, asztma)
Sebgyógyítás és fertőtlenítés
Ízületi fájdalmak és izomgörcsök
Herpesz és HIV-1 vírus ellen
Bőrproblémák és gyulladások kezelése
fotó: Wikipédia
