Heves vármegyében található a közel 1800 lélekszámú Parád település. Gyógyvizének és a Mátra egyedülálló természeti látnivalóinak, forrásainak köszönhetően népszerű üdülő- és kirándulóhely. Hozzá tartozik a lakóterület részét alkotó Parádfürdő. Hagyományosan a palócok egyik központjának tartják.
Míg a település gyógyfürdőjét sokan ismerik és keresik fel, azt viszont kevesebben tudják, van még egy másik nevezetessége is. Mégpedig a Cifra istálló, amelyben a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeuma kapott helyet.
Cseri Dávidot, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatóját ezúttal nem a ménesgazdasággal kapcsolatban kérdeztem. Arra kértem, mutassa be ezt a Magyarországon egyedülálló múzeumot.
Miért kapta a cifra elnevezést az istálló? És mit kell tudni magáról a történelmi épületről?
Markhót Ferenc, Heves megye tisztifőorvosa 1763-ban timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel Parádon, majd hamarosan megkezdte működését a timsógyár. 1813-tól a kénes vegyületet tartalmazó vastimsós fürdővizet gyógyfürdői célokra hasznosítják, amelyet a mai napig alkalmaznak a humán gyógyászatban. Az első fürdőházat 1795-ben az Orczy család építette, majd rövidesen Európa-szerte ismertté vált. A XIX. század második felében újabb fürdő és hozzá kapcsolódó szállodák létesültek, ezzel egy új településrész alakult ki, Parádfürdő.
A terület tulajdonosa, Grassalkovich Antal báró a gyógyfürdő létesítése érdekében nagyszabású építkezésekbe kezdett, majd 1854-ben, a Károlyi család tulajdonába került birtokon tovább folytatódtak az építkezések. Az újonnan megépült vasútvonalaktól azonban a vendégeknek az állomástól a fürdőig is el kellett jutniuk, így ezt a távolságot, mintegy négy kilométert az uradalom fogataival oldották meg. Károlyi György a fogatok megfelelő színvonalú elhelyezésére 1869 és 1880 között – a korábbi leégett istálló helyett – reprezentatív istállót és kocsiszínt építtetett. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amely méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. Az istálló a kastélyhoz tartozott és szintén a híres építész tervei alapján készült. Az így megépült eklektikus stílusú, U alakú, nyeregtetős, favázas, vörös téglából felhúzott épületben márvánnyal borított az istálló. A középső részén faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek kaptak helyet. A díszes külseje és e vörös márvánnyal burkolt belseje miatt Cifrának nevezték az uradalmi istállót.
Időközben számos alkalommal cserélt gazdát az épület…
Igen. 1927-ben, az államosítást követően az épület eredeti rendeltetése háttérbe szorult. A II. világháború után az istállókban raktárt rendeztek be, a kocsiszínekben növendékmarhákat neveltek. 1969-ben, az épület kezelői jogát az Országos Lótenyésztési Felügyelőség kapta meg, majd a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat, amely során fedezőmén teljesítményvizsgáló állomássá alakult. Ezt követően az állattenyésztő vállalatok megszűnésével az állomást és funkcióit 1988-tól a Mezőgazdasági Minősítő Intézet vette át. A fajtatenyésztő egyesületek fokozatosan átvették az állomás feladatait, ezért 2006-ban ilyen jellegű funkciója megszűnt. Az épület hasznosítását az önkormányzat, majd bérlők vették át, melynek következtében az épület állagában jelentős romlás következett be.
2018-től az üzemeltetőként az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad gondozásába került a telephely: intézményünk lehetőségeihez mérten megtesz mindent, hogy az egykor fényűző épület eredeti állapotát visszanyerje.
Mikor és milyen céllal nyitotta meg kapuit a múzeum? Mi mindent láthatnak itt a látogatók? Melyek a legrégebbi és legértékesebb járművek?
1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából nyílt meg a kiállítás mely a kocsiszínben kapott helyet. Itt, megtalálhatók a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig. Látható hajtószán, városi szánkó, vadászatra használt négykerekű, konflis és fiáker is. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a 19-20. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművei, melyek nagy része a nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek. A legérdekesebb a cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi és a Kölber gyártmányú „Gavallér” kocsi. Az 1896. évi millenniumi felvonuláson országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta. Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintóját bécsi kocsi-gyáros készítette. Különlegesen díszes az a hintó, amelyen Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás az utolsó Habsburg király, IV. Károly koronázására (1916. december 30.) a budapesti Mátyás-templomhoz érkezett.
A paraszti világ szállítóeszközeit is bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a tárlatot, közel teljessé téve a korabeli szállító eszközök bemutatását.
A Kocsimúzeumban látható kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben végig követhetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kocsik, hintók készítéséhez kapcsolódó mesterségek fortélyaiba is. Hiszen a kocsiépítés több kézműves együttes munkája, úgy, mint a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, és szatler-iparágak, mely magába foglalja a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényezőmesterségeket is.
A látogatók a hintókon kívül történelmi jelentőségű lószerszámokat is megtekinthetnek. Például az 1984-es Négyesfogathajtó Világbajnokság egyéni 2. helyezését és csapat 1. helyezését elért Bárdos György négyesfogatának díszszerszáma látható. Említhetném még Fülöp Sándor 1974. évi egyéni világbajnok négyesfogatának díszszerszámát is. A kiállított szerszámok hűen tükrözik a magyar fogathajtás hagyományait: a kézzel készített, nagy sallangos szerszámok a tradicionális magyar szerszámzat remekművei.
Az épület bal szárnyában, vörös márvánnyal borított istállókban található a méntelep, ahol a látogatók a lovakban is gyönyörködhetnek. Lehetőség nyílik lovaglásra is?
A látogatók az istállóban a magyar őshonos lófajták bemutató kiállítását tekinthetik meg. Lovaglásra egyelőre nem, de kettesfogattal egy sétakocsikázás keretén belül lehetőség nyílik az Ilona-völgyi vízesés megtekintésére, amely egyedülálló élményt kínál a látogatóknak.
Mit kell tudni a kocsimúzeum nyitvatartásáról?
Áprilistól a hét minden napján nyitva tartunk 9-12 és 13-17 óra között.
Mi az, amit nem kérdeztem, de fontosnak tartja elmondani?
Az épület bal oldalában található boxos istállók munkánk során már visszakapták eredeti funkciójukat. Magyarországon egyedülálló módon itt találkozhatnak a látogatók az őshonos magyar lófajtákkal, mint a Lipicai, a Kisbéri félvér, Hucul, Nónius, Arab, Gidrán, Magyar hidegvérű és Furioso-North Star fajtájú lovakkal.
Terveink között szerepel, hogy az épület jobb szárnyában lévő állásos istálló is visszakapja régi rendeltetését, ahol a jövő tenyészállatai méltó körülmények között nevelkedhetnek. A jövőben az épület emeletén vendégszobákat szeretnénk kialakítani, és az épületet kereskedelmi szálláshelyként működtetni.
Koren Csaba, a parádi telepvezetőnk abban a megtiszteltetésben részesült a 2025. március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen, hogy dr. Nagy István Agrárminiszter Úrtól Konkoly-Thege Sándor díjat vehetett át a kiemelkedő munkája elismeréséül.
A Parádi Cifra istálló egész évben várja azon látogatóit, akik a lovak szeretete mellett a történelem egy kis darabját is szeretnék megismerni!
fotó: a kocsimúzeum archívumából
