A nyári hőség idén korán jött. Szokatlanul magas értékeket mutat a hőmérő, holott június még el sem kezdődött. A meleg Nyugat-Európát is erősen kínozza – még Nyugaton és északi irányban is. Az Egyesült Királyságban már most 35 Celsiust mérnek, ami két értékkel magasabb, mint a tavalyi májusban mért rekord. A szigetország pedig sok mindenről ismert – a hőség viszont nem az. A londoni szakmai intézetek munkatársai és az ír meteorológusok is fejüket csóválják az időjárás szokatlan alakulása miatt. Franciaországban mostanra több meleg rekord is megdőlt, és bár az olasz-, és spanyol polgárok hozzászokhattak a mediterrán éghajlat hevéhez, a Nap számukra is egyre nagyobb megterhelést jelent. De nincs menekvése a németeknek, és a Svájc területén élőknek sem. Mindennek közvetlen oka egy úgynevezett „hőkupola” – egy olyan magasnyomású terület, melyben a forró levegő megrekedni látszik.
Mi tehetünk róla
A tudósok ragaszkodnak hozzá, hogy mindennek az emberi tevékenység az oka. A szén felhasználás, az olaj és a gáz alapú gazdaság fűtik túl a levegőt. Az elmúlt harminc esztendőben, Európában 0, 56 Celsius fokkal melegedett az éghajlat, évtizedenként. A Kopernikusz Klíma Intézet szerint ez a világméretű átlagnak kétszerese. Ennek ellenére a világ más részein sem hűsölhetnek az emberek. Delhiben például 45 Celsius fokkal kell megküzdeniük. Erich Fischer, a svájci Atmoszféra és Klímakutató Intézet munkatársa a következőként fogalmazott: egy rekord megdöntését követően azt várnánk, hogy a következő ilyen eseményre viszonylag rövid időn belül, viszonylag kis léptékű mértékekben történne változás. A valóságban viszont azt figyelhetjük meg, hogy száz-, százötven éves rekordok hirtelen és kiugróan magas arányban dőlnek meg. Európa, gyors melegedést tapasztal. Ezzel egy időben azonban az Egyesült Államok aktív figyelőállomásainak 30%-a is eddig nem tapasztalt, magas hőmérsékletet jegyeztek fel – „Szinte abszurd, ami történik!” – jelentette ki Robert Rohde vezető tudós.
Csak rosszabb lesz
Világszerte a hőhullámok átlagosan 1, 4 Celsius fokkal melegebbek, mint a 19. század folyamán, mert az ipari tevékenység hatalmas mértékben megélénkült. Századunk végére azonban akár 3 Celsiussal is megugorhat a globális átlaghőmérséklet. A szokatlan hőhullámok egyre kevésbé korlátozódnak majd csupán a nyári hónapokra, és hatalmas megterhelést jelentenek majd azoknak az országoknak, akik jóval hűvösebb éghajlathoz szoktak. Angliában, 1911-ben például a legmelegebb hőmérsékletet 36, 7 Celsiusban állapították meg, melynél 1990-ig nem emelkedett volna a hőmérő higanyszála (ha még használatban volna a jó öreg, megbízható folyékony-fémes eszköz.) Az eddigi legújabb csúcsot 2022 júliusában figyelték meg, mely 40, 3 Celsius fok volt. Akár ezen a nyáron is nyugodtan várhatjuk, hogy újabb kellemetlen meglepetésben lesz részünk…
fotó: unsplash
