A mezei katáng nemcsak szép növény, hanem hasznos is. Régen az emberek sokféle betegségre használták, ma egyre többen fedezik fel újra. Cikkünkben bemutatjuk ezt a kék növényt, és a jótékony hatásait is.
A mezei katáng más néven vadcikória egy kék virágú növény, ami szinte mindenhol megterem, utak mentén, mezőkön, legelőkön. Már az ókorban is ismerték, például az egyiptomiak zöldségként ették, a görögök pedig gyógyításra használták. Nemcsak a virága, hanem a gyökere, levele és szára is hasznos. Ebből készítik a híres cikóriakávét is.
A skandináv mítoszok szerint a szerelem istennője könnyeiből nőtt ki a mezei katáng, amikor a férjét várta haza. Ezért lett a hűség és barátság virága is. A mezei katáng egy igazi csodanövény, amit érdemes megismerni. Szép, hasznos, könnyen elérhető, és sokféle módon segíthet.

Mire jó a mezei katáng?
Emésztésre: ha fáj a hasunk, puffadunk, akkor a katáng teája segíthet. Van benne egy csomó keserű anyag, ami segíti az emésztést, beindítja a gyomrot és a beleket. Ha sok zsíros kaját ettünk, utána is jó.
Májra, epére, vesére: a katáng tisztítja a májat, fokozza az epetermelést és kiviszi a felesleges vizet a testből. Tehát ha például sokszor dagad a lábunk vagy kezünk vizesedés miatt, érdemes kipróbálni. Még az epekövet is oldhatja, ha rendszeresen isszuk a teát.
Vércukor és koleszterin: a katáng segíthet a vércukorszint csökkentésében, ezért cukorbetegség esetén is ajánlják. A magas koleszterin ellen is jó.
Bőrre és szemre: nem csak inni lehet, külsőleg is használható. Ha begyullad a szemünk, csúnya pattanásunk van, vagy megdagad a lábunk, a katángból készült borogatás segíthet. Kombinálhatjuk kamillával vagy szemvidítófűvel.
Stresszre, fáradtságra: néha az ember fáradt, stresszes, ilyenkor is jó a katáng, mert megnyugtatja az emésztést és a közérzetet is javítja.

Tea receptje:
Egy bögre vízhez adjunk egy teáskanálnyi szárított katángot, gyökeret, levelet, virágot. Főzzük 5 percig, majd hagyjuk állni 15 percet. Szűrjük le és cukor nélkül igyuk meg. Napi 2-3 csésze az ajánlott mennyiség.
fotó: Flickr, Wikipédia