Párkapcsolatban, házasságban de néha baráti kapcsolatokban is elég gyakran felüti a fejét az ördögi féltékenység. Elemi erővel támad az érzés, és megtalálja a kiskaput hogy tönkre tegyen egy vagy több életet. Kétség és bizonytalanság hamis magvait veti.
Kevés dolog rombol annyire mint a féltékenység, belül és kívül az ember életében. Pusztulást hozva és mindent elemésztő tűzként söpör végig emberi kapcsoltainkon. Nagyon erős méreg, lassan terjed, megmételyez és gyakorlatilag nincs ellenszere.
Azt gondoljuk hogy szeretetből és féltésből vagyunk féltékenyek. Ha a másik nem örül az én örömömnek, a sikeremnek, annak, hogy másokkal is jól érzem magam, akkor ez nem lehet a szeretet kifejezése. A félelemből nem táplálkozhat az igaz szeretet. A birtoklási vágy és a félelem elegye nagyon mérgező kotyvalék, és néha mindenki így vagy úgy belekortyol. Amit magunknak tudunk, amit megszereztünk azt igyekszünk megtartani. De, a párkapcsolat és a házasság nem épülhet tárgyi és személyi birtoklási kategóriára. Számunkra a legértékesebb dolgok és személyek nem birtokolhatók.
A szomorkodás, a gyanakvás, a keserűség bizalmatlanság légköre méregként árad szét életterünk szegleteiben. Hihetetlen módon tudunk kombinálni, folyamatosan lesni a másikat, vagy egyszerűen állandóan vizsgálni kivel, mikor, hol, találkozott. Nagyon sokan az önbecsülés és az önértékelés olyan mélypontján van, hogy egy jó szóért kedvességért is szétolvadnak mint a tűző nyári melegben a jégkrém.
Ha féltékenyek vagyunk, ha szánalmas kicsinyes módon leskelődünk az után, akit szeretünk, ha belenézünk az üzeneteibe, már is megteremtettük a bizalmatlanság légkörét. Nevetségessé válunk, keserűvé és boldogtalanná válunk mi magunk is, és boldogtalanná tesszük azokat is akik elvileg a legfontosabbak az életünkben. Ha ő az enyém, megszereztem, nem lehet, ne legyen másé sem, se így se úgy.
Az elvesztéstől való félelem fájdalmas és pusztító indulatokat generál. Egy ember akit szeretünk soha nem lehet valaki tulajdona, nem tárgy és nem eszköz az életemben. A féltékenység jelen van az élet különböző területein, például a a barátságokban, a munkahelyi kapcsolatokban, csak egyszerűen ezt irigységnek nevezzük. Ritkán ismerjük el, hogy valaki a környezetünkben jobb nálunk.
Talán a legszomorúbb féltékenység a szerelmi és a párkapcsolatokon túl a barátságokban van. Azokban, amiket igaznak, jónak és önzetlennek gondoltunk.
Meg kell találnunk azt az elfoglaltságot, ami kimozdít abból, hogy belelökdössük magunkat a féltékenység feneketlen mocsarába.
fotó: Pexels
