Az emberi közösségek valamilyen szempontból egészet alkotnak. Aztán mindig akadnak elégedetlenek, lázongók és kalandorok, akik ebből kiválva, valami újat kívánnak alkotni. Rész az egészből, mely egy új egységet kíván létrehozni, eltérő elveken, mint az anyaközösség. Legyen szó országról, vallásról, etnikai közösségről, pártról, vagy érdekvédelmi szövetségről – amióta történelmet írunk, ez visszatérő dinamizmusa a fejlődésnek. Mondhatni dialektikus mechanizmus… Mi a helyzet azonban az ún. mikro-nemzetekkel? Az ötlet nem több mint tréfa, netán polgárpukkasztó bolondozás, netán mélyebb lélektani következtetéseket vonhatunk le keletkezésükből? Egyáltalán mik azok a mikro-nemzetek? Talán erre is választ kapunk a BBC riportjából.
Öt hektáron, a semmi közepén…
Kalifornia és Mexikó között terül el „Slowjamastan” a világ egyik legújabb mikro-nemzete – ha úgy tetszik, önjelölt állama. Földrajza nem sok mindennel dicsekedhet, kiégett, sivatagos terület, melyet néha egy-egy csenevész bokor tesz színesebbé. Alig hat hektáron terül el, államformája diktatúra. Nemzeti szimbóluma a mosómedve, és egészen különös törvények uralkodnak határain belül. Például tilos a műanyag belépőpapucsok használata – ellentétben a gyorshajtással, melyet azonban csak akkor tűr a helyi „hatalom”, ha a sebességet túllépő mexikói gyorsételeket szállít. Az uralkodó titulusa szultán, és esetünkben Randy Williams a neve. Civilben egyébként rádiós műsorvezető és szenvedélyes utazó. Éppen e passziója késztette arra, hogy saját államot alapítson: a világjárvány idején ugyanis kénytelen volt helyben maradni. Mivel idegen országot nem látogathatott, arra a következtetésre jutott, hogy hasonlóan izgalmas lehet létrehozni egy újat! Ezzel nem volt egyedül, hiszen „Slowjamastan” most már 25 ezer állampolgárt tudhat magáénak…
Diktatúra a Facebookon keresztül
Williams hivatalában számos propagandaanyag található a világ összes valódi diktatúrájából. Rádióadója egyébként „konzulátusként” is működik, itt fogadja „külhoni” látogatóit. Az államalapításba bevonta legjobb barátját, Mark Coronát is, aki némi tépelődés után csak ennyit kérdezett: „Hol lesz az országod központja? A házadban?” A diktátor-szultán azonban komolyan belekezdett az infrastruktúra építésébe. Alig húsz dollárért vett telket a semmi közepén, amiben csupán annyi stratégiai gondolat volt, hogy munkahelyétől ne legyen messzebb egy elviselhető autós utazásnál. „Slowjamastan” ma már rendőrséggel és tűzoltó kocsikkal is rendelkezik. Hivatali központja egy hatalmas íróasztal, melyet egy másik államból szállítottak a sivatag kellős közepére. Később saját táblákat helyezett ki, majd „határállomásokat” is telepített. Ma már saját pénzt nyomtat és útleveleket is. Legfontosabb szerve a propaganda minisztérium, a „szultán” pedig kifejezetten kedveli a Kadhafi líbiai diktátor egyenruhájához hasonló generális-hacukát.
A Vatikánban is él polgára
„Slowjamastan” kicsiny ország, ám így is több „állam” szövetségéből áll. Ezek többek között a „Dublandia”, „Bucksylvania” neveket viselik – sőt, van egy „királynősége” is, mely „Hotdamnastanként” vonult be az államocska történetébe. Természetesen, minden államnak szüksége van himnuszra is, melynek saját szövegét (Szerintem, ez jó kis hely lesz) Elton John „Rocket Man” című dalának zenéjére írták. A „diktátor” bárkit hajlandó parlamentjének tagjává fogadni, bármilyen kitalált titulussal – csupán egy kisebb összegért, bárki, bármilyen állami hivatallal dicsekedhet majd! Bárki lehet állampolgár, ingyen, bármelyik földrészről. A 25 ezer fős nemzet tagjai, jelenleg 120 valódi államban élnek – így többek közt a Vatikánban is! Akik azonban elég közel élnek ahhoz, hogy személyesen is részt vegyenek az ország találkozóin, többek közt olyan eseményekre látogathatnak, mint például az (egyébként nyilvánvalóan lerobbant és forgalomból kivont) tengeralattjáró, az „SS Badassin” felavatási ceremóniája! Hogy a polgárok békességét megőrizzék, a mikro-nemzet szociális platformjain tilos bármiféle politikai témában vitát kezdeményezni.
Lehet, hogy vicc; lehet, hogy a politika görbe tükre!
Világszerte több száz mikro-nemzet létezik, mindenféle lehetséges földrajzi közegben. „Slowjamastan” jövőre lesz házigazdája annak a nemzetközi találkozónak, melyre eddig 43 önjelölt kisállam képviselői vesznek részt. A képzelet-szülte miniállamok létrejötte mögött bizonyosan sok humor húzódik, ám feltételezhető az is, hogy emellett az embereknek elegük van a valós politikából. Bár a nemzetközi történések és a belpolitikai abszurdum elől nem menekülhetünk, néhányan legalább néhány órára visszahúzódhatunk abba az illúzióba, hogy olyan helyen élünk, melyet nem érint a „realitásnak” nevezett borzalom!
fotó: wikipédia, facebook
