A hét közepére tekintsünk bele egy kicsit a tudomány világába. Ezúttal négy hírrel készültünk – különösebb rendezőelv nélkül. Előbb a technológia országába látogatunk, majd a biológia érdekes zugaiba pillantunk be. Némi gombászás után, végül a nyomtalanul eltűnt amerikai pilótanő után kutatunk – ott, ahol hűlt helyét vélték megtalálni!
Mit is tartogatunk tehát olvasóinknak?
Wi-fivel figyelnek majd meg
Suttogó sejtek
Tovább él, aki „mókás” gombát fogyaszt?
Megtalálták Amelia Earhart hűlt helyét?
Wi-fivel figyelnek majd meg
A 20. század folyamán, a technológia robbanásszerű fejlődésével megnőtt az igény arra, hogy érzékelhetővé legyenek azok a dolgok, melyeket természetes érzékeinkkel nem tudunk tetten érni. Ennek kielégítésére született meg a radar, mely a visszaverődő jelek segítségével állapítja meg a keresett objektumok helyzetét. Hasonló alapokon működik az a rendszer, mely a minden háztartást behálózó, 2.4 vagy 5 gigahertzen sugárzó wi-fi szolgáltatásokat használja fel a falak mögötti böngészésre. Az egyik londoni intézet munkatársai, Karl Woodbridge és Kevin Chetty elektromérnökök arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a rádióhullámok frekvenciája változik a közeledő testek hatására; a doppler hatásnak nevezett jelenség felhasználható mindennapjaink technológiájának esetében is. Az ő aktatáska nagyságú berendezésük két antennát és jel-feldolgozó egységet tartalmaz. Ennek segítségével képesek megállapítani akár a több mint 30 centiméter vastagságú téglafalon keresztül is egy élőlény sebességét, irányát és pontos helyzetét. Mivel a szerkezet önmaga semmit sem bocsát ki, észrevehetetlen - írja a tudományos forrás.
A wi-fi radar jövőbeni szerepét a nyugdíjasok, gyerekek és sérültek felügyeletét segíti majd; esetleg az élet-, és vagyonvédelem területén veszik majd hasznát. Nyilvánvaló azonban, hogy ennél nagyobb keresete lesz a haditechnika és hírszerzés világában. Felhasználói például, utcai harcokban képesek lesznek felderíteni a rejtőzködő ellenséget. A technológiai olyannyira érzékeny, hogy a nyugvó helyzetben lévő személy szívverését is érzékeli. Az ehhez szükséges rádiójeleket az önmaguk a beszerelt routerek biztosítják, melyek a fentiek alapján, megadott általános frekvencián működnek. Az egyik antenna az alapvető rádiósugárzást térképezi fel, míg a másik a visszaverődő hullámokat gyűjti be. E kettő összehasonlításával történik a célpont helyzetének pontos megállapítása - világosít fel a tudományos fórum.
Napjainkban már létezik olyan technológia, mely röntgensugarak által képes feltérképezni a szabad szem elől elrejtett terepet, ám ez jelentős energiaforrást igényel, és maga is jeleket sugároz. Mozgatása is jóval igényesebb – a wi-fi radarnál tehát kevesebb gyakorlati értékkel rendelkezik.
Suttogó sejtek
Az ember – ahogy olyan sok más élőlény is – egyetlen sejt sokszorozódásával keletkezeik. A folyamat során ezer és még több ilyen biológiai építőelemnek kell a működését összehangolni, mechanikus erőt kifejteni a másikra. Egy göttingeni intézet, a Max Planck kutatóközpontja és a Marburgi Egyetem közös kutatásából kiderül, hogy milyen módon is állítják összhangba tevékenységüket a humán magzat sejtjei. A módszer olyan molekuláris mechanizmusokat vesz igénybe, melyet eddig csak a hallás folyamatában tapasztaltak a tudósok.
A kutatócsoport többféle terület eredményeinek összeadásával jutottak következtetésre: felhasználták az örökléstant, az agykutatást, a hallásvizsgálatot; nem utolsó sorban pedig az elméleti fizikát. Megállapították, hogy a vékony bőrrétegekben, a sejtek felismerik a szomszédos sejtek tevékenységét és apró mozdulatokkal igazítják magukat egymáshoz. Mivel kommunikációjuk rendkívül gyors, ezért a változások is sebesen és flexibilis módon következnek be. Amennyiben a „társalgást” mesterségesen gátolták, a sejtszövet fejlődése megállt, késett; netán teljesen rossz irányt vett.
A tapasztalatokat végül számítógépbe táplálták, melynek modellje megmutatta, hogyan formálja a sejtek közti „suttogás” értelmes szerkezetté a szövetet. Ezzel a módszerrel százszor több sejt-párt tudtak megfigyelni, mint amire korábban e téren módjuk volt a kutatóknak. Az egyik megállapításuk ennek segítségével az volt, hogy a magzatfejlődés legkisebb szintjén, a sejtek a halláshoz hasonló rendszert alkalmaznak. Az emberi fülszőr sejtjei ugyanis rendkívül érzékenyek a nagyon csendes benyomásokra is, melyet egy különleges protein tesz lehetővé. A hanghullámok alapvetően mechanikai hatások, melyeket ezen sejtek idegrendszeri (elektromos) jelekké formál. Ezt a proteint azért képesek előállítani, mert minden sejt hordozza az összes ilyen vegyület „tervrajzát”, melyet szükség esetén felhasznál.
Fred Wolf professzor, a tudományos kísérlet dokumentálója úgy véli, a szóban forgó protein evolúciós eredete az első egysejtűekhez vezethető vissza, melyek még az állati élet előtt keletkeztek. Ezek felhasználására azonban csak akkor került sor, amikor a bonyolultabb létformák létesülni kezdtek. Elképzelhető, hogy a hallást elősegítő biológiai szerkezetek, eredeti céljukat tekintve a szervezet belső történéseinek okán jöttek létre – csak később váltak a külső világ észlelésének eszközévé.
Tovább él, aki „mókás” gombát fogyaszt?
Vannak, akik szenvedélyes gombaszedők. Mások, bizonyos gombák hatására válnak „szenvedélyessé.” Mindkettő számára érdekes hír, hogy az amerikai Baylor Gyógyszerészeti Főiskola felfedezése szerint, egyes pszichedelikus hatású gombák öregedés-lassító hatással bírnak. Ezek szóban forgó vegyi anyagai sejtszinten, és a szervek szintjén is működnek. Ezt azonban egyelőre csupán laboratóriumi egerek tapasztalták – nekünk még várnunk kell!
A pszilocibint eddig főként a pszichiátriai problémák kezelésével kapcsolatban elemezték. Felhasználásuk ígéretesnek mutatkozott a depresszió és a stresszbetegségek kezelésében. Az agyon kívül azonban még nem sok figyelmet fordítottak arra, hogyan hat az emlősök szervezetére. Most arra jöttek rá, hogy a szóban forgó vegyület képes hosszabb ideig megtartani az öröklőanyagok minőségét. Mindezt azzal éri el, hogy őrzi az ismétlődő DNA szekvenciák végén található védőegységet, az ún. telomérek hosszát. A telomér arra szolgál, hogy megakadályozza a kromoszómavégek összetapadását és a DNS rövidülésének káros hatásait. Idővel azonban kopik, rövidül – ez az öregedés egyik biokémiai jele. Mindezt a napi tudomány teszi közzé.
Az adott kutatás során emberi sejteket használtak fel. A kutatók megállapították, hogy a pszilocibin kúra adagjának megfelelően, a sejtek élettartama akár több mint 50%-kal is megnőtt! Az egerek esetében olyan egyedeket oltottak be, melyek emberi életidőben 60 esztendősnek megfelelő korban voltak. Ezek túlélésének esélyei jelentősen javultak azokhoz az állatokhoz képest, melyek nem vettek részt a kezelésben. Láthatóan egészségesebbek is lettek, erőnlétük javult. Ez arra utal, hogy emberek esetében, a kúra akár előrehaladott korban is drámai javulást eredményezhet – a talán nem is olyan távoli jövőben, mikorra valamennyi szükséges kutatás és eljárás befejeződött…
Megtalálták Amelia Earhart hűlt helyét?
Amelia Earhart a repüléstörtének egyik meghatározó alakja. 1920-ban, huszonhárom esztendős korában szállt fel először; néhány éven belül azonban már rekordokat döntött. Az évszázad harmadik tizedében egyedül repülte át az Atlanti óceánt, majd a Föld körül repülésének tervén kezdett dolgozni. Felkészülését a Purdue egyetem segítette, így tett szert a különlegesen felkészített Lockheed Electra 10E gépre is. A nagyszabású vállalkozás azonban tragédiába torkollott: a pilótanő eltűnt, sorsa napjainkig rejtély. Számos expedíció vállalkozott felkutatására, eddig azonban senki sem mutatott fel eredményeket. Július másodikán azonban a Purdue Kutatóalap bejelentette, hogy Ausztrália és Hawaii között felfedezőutat szervez, azzal a céllal, hogy az 1937. május 20-án startoló gépet végre megtalálja. Lehetséges sikerüket, egy ősszel készült fotóra alapozzák, mely a Főnix-szigetek, Nikumaroro nevű tagjának partjainál rögzít egy oda nem illő tárgyat. Ezt a „Taraia Objektum” névvel illetik a kutatók - tudjuk meg az usatoday oldalán.
A műholdfelvételen kívül, a szervezők több közvetett bizonyítékról is beszélnek, melyek fényében nagy reménnyel néznek a jövőbe. Az Earhart korában lakatlan szigeten emberi csontokat találtak, nő cipőket, orvosi felszerelést. A Taraia Objektumot már a feltételezett katasztrófa idejében felfedték – közvetlenül azonban senki sem igazolta annak tényleges mivoltát.
Earhart eltűnésével kapcsolatban számol elmélet született. A legkézenfekvőbbektől kezdve egészen az elképesztő fantasztikumig. Egyesek úgy vélték, ő és navigátora, Fred Noonan kémtevékenységbe keveredtek, és ellenséges hatalom kezére kerültek. Mások – mi sem természetesebb – a természetfelettit okolják…
Az Elektrát a felszállás napja után, július 2-ig tartották számon. Délelőtt tíz órakor még Pápua Új-Guineában szállt le, üzemanyag utánpótlás végett. A széleskörű kutatást követően, a két fős személyzetet, 1939. január 5-én nyilvánították halottá.
fotó: wikipedia, pixabay.com
