Amikor a szeretet függőséggé válik, a kapcsolat már nem az érzelmi intimitásról és a kölcsönös tiszteletről szól, hanem egy káros ragaszkodásról. Ilyen esetben az egyik fél szinte elveszíti önmagát, és minden energiáját a másik személyre összpontosítja.
A szeretetfüggőség tünetei közé tartozik a folyamatos félelem az elhagyástól, a saját szükségletek elnyomása a partner igényei miatt, és a kényszeres vágy arra, hogy állandóan a másik közelében legyünk.
Az ilyen kapcsolatok hosszútávon romboló hatásúak, mert az egyik fél szinte teljesen feladja önmagát, míg a másik gyakran visszaél ezzel a helyzettel, akár tudatosan, akár öntudatlanul. A függőségből való kilépés első lépése a felismerés: tudatosítani kell, hogy a kapcsolat már nem egészséges. Ezután fontos a határok felállítása és az önállóság visszaszerzése. Az érzelmi függőség sokszor az alacsony önbecsülésből és önértékelésből fakad, ezért a személyes fejlődés, az önismeret és az önbizalom növelése alapvető lépések.
A terápia, a támogató közösségek segíthetnek megtörni a függőségi mintákat. A kapcsolatból való kilépés nem mindig jelenti a szakítást, de a változás elengedhetetlen ahhoz, hogy a kapcsolat újra egészséges, szeretetteljes és kölcsönös legyen. A cél az, hogy a szeretet ne uralkodjon, hanem támogasson és építsen.
