A bevándorlási szabályozás jelentős szigorítását jelentette be hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök.
A munkáspárti kormányfő a Downing Streeten tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a Konzervatív Párt vezette előző kormány utolsó teljes éveiben, 2019 és 2023 között a legális nettó bevándorlás a négyszeresére emelkedett, és 2023-ban megközelítette a második legnagyobb brit város, a több mint egymilliós Birmingham népességét.
Starmer elmondta: a tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány "véget vet ennek a káosznak", és a következő választások időpontjáig "jelentősen" csökkenti a nettó bevándorlást.
A hétfőn bejelentett szigorítások sarkalatos elemei között szerepel, hogy a jelenlegi öt évről tíz évre emelkedik az a minimális idő, amelyet a külföldi munkavállalóknak Nagy-Britanniában kell tölteniük, mielőtt jogosulttá válhatnak a végleges letelepedési folyamodvány benyújtására és a brit állampolgárság kérelmezésére.
E szigorítás alól a tervezet szerint azok kaphatnak mentességet, akik kiemelkedő képzettségük révén jelentős hozzájárulást tudnak nyújtani a brit gazdaság működéséhez. Ez mások mellett az egészségügyi szakápolókra, az orvosokra, a mérnökökre, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásában és fejlesztésében vezető szerepet betöltő szakemberekre vonatkozik.
A brit kormány ugyanakkor a bevándorlási szabályozás minden szintjén - a gyorsított eljárásra jogosultak esetében is - előírja az angol nyelv magas szintű ismeretét.
A brit belügyminisztérium által a kormányfő hétfői sajtóértekezlete után közzétett 82 oldalas tervezet - Fehér Könyv - kiemeli, hogy a nyelvtudással kapcsolatos követelmény most első ízben kiterjed a külföldi munkavállalók eltartott felnőtt hozzátartozóira is, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy legalább alapszinten értenek angolul.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a letelepedetteknek időről időre számot kell adniuk angolnyelvtudásuk fejlődéséről.
A szabályozás szigorításáról szóló hétfői tájékoztatás megfogalmazása szerint a módosítások egyik fő célja a brit munkavállalók előnyben részesítése "az olcsó külföldi munkaerővel" szemben, és az, hogy a bevándorlási politika a brit gazdaság növekedésének gyorsítására alkalmas szakképzettségre összpontosítson.
A módosítás nem érinti azokat az EU-állampolgárokat, akik a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) előtt törvényesen letelepedtek Nagy-Britanniában és megszerezték a határidő nélküli tartózkodási engedélyt (EU Settled Status).
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint a tavaly június 30-án véget ért tizenkét hónapban 728 ezer - az egy évvel korábbi azonos időszaknál 20 százalékkal kevesebb - volt a Nagy-Britanniába tartós letelepedés és munkavállalás céljával érkezők nettó száma, vagyis a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége.
Az ONS kimutatta ugyanakkor azt is, hogy a véglegesen távozók legnagyobb egyedi csoportját, 44 százalékát az EU-állampolgárok tették ki: közülük 211 ezren költöztek el Nagy-Britanniából a vizsgált egy évben.
MTI
fotó: SITA
