Az alvás, életünk felét kitöltő jelenség. Van, aki szerint időrablás; mások többet is áldoznának érte napjaikból. Azt, hogy vajon miért van szükség rá, és milyen folyamatok zajlanak alatta, még ma is kutatások tárgya. Tény, hogy teljes hiánya nélkül a személyiség darabokra hullik, test és lélek a tragikus elmúlás szélére kerül. Nyilvánvaló tény viszont az is, hogy az álom felüdít, ihletet ad, összerendezi a gondolatokat. A neves feltaláló, Thomas Alva Edison esküdött rá, hogy éjszakánként négy óránál többet nem alszik. Ő azok közé tartozott, aki inkább cselekvésre fordította volna idejét – ennek ellenére, tudósok állítják, hogy gyakori délutáni szunyókái hozzájárultak kreativitásának kibontakoztatásához.
Edison azt terjesztette környezetében, hogy mikor lehunyt szemmel pihen, két kezében labdát tart. Amikor tehát elpilled, azok kihullanak, így ébresztik fel. Ennek köszönhetően, nem felejti el azokat a kósza gondolatokat és ötleteket, melyekre az álom egy másik szakaszába érve egyébként elveszítene. A mai neurológia szerint ebben van hasznos tapasztalat és igazság. Erről szól az a riport, melyet a Science Advances (Tudományos Áttörések) című szakmai lap tett közzé, 2021-ben. Szerzői azt igazolták, hogy féléberen eljutunk egy rövid periódushoz, melynek során agyunk bizonyos dolgokat összerendez, megvilágosít. Ezt nevezik N1 állapotnak, mely a gyors szemmozgással járó fázist előzi meg (REM – rapid eye movement.) Ezt tudatosan kihasználva, nagyobb sikerrel találjuk meg azon gondolatmeneteinket, melyek egy adott probléma megoldásához hozzásegítenek.
A Francia Nemzeti Intézet Egészségügyi és Orvosi Kutatóközpontjának szakértője, Delphine Oudiette és csapata, több mint száz kísérleti alanyt figyelt meg. Nekik olyan matematikai jellegű feladatokat kellett elvégezniük, melyek megértéséhez rendelkezésükre állt egy rejtett szabály. Az első tizenhat, aki valószínűleg kiemelkedő számtani érzékének köszönhetően megoldotta, befejezte "küldetését." A többiek húsz perces pihenőt kaptak, melynek során előrehajolt állapotban, poharat tartottak jobbjukban. Ha valakinél a pohár leesett, megkérdezték tőle, mire emlékszik az elmúlt pillanatokból, percekből. A szünetet mindannyian poliszomnográfiai készülék felügyelete alatt töltötték (az alvás idejét méri, eközben feltérképezi az alvás szakaszait, minőségét. Ebbe beletartozik a szívverés, agyi elektromos tevékenység, izomtónus, valamint a légzéssel kapcsolatos adatok összevetése is - olvassuk a szakoldalon.)
Mindezek során a csapat arra a következtetésre jutott, hogy azok, akik az N1 szakaszban vesztették el ivóalkalmatosságukat, háromszor nagyobb eséllyel jöttek rá a feladat nyitjára azoknál akik ébren maradtak. Az N2 szakaszba "tévedtek" ezzel szemben hatszor kisebb mértékben voltak képesek teljesíteni a küldetést, mint az N1 "pártfogoltjai." Természetesen a felismerés momentuma nem érkezett azonnal: a számolás újabb kísérletei közben bújt elő… A professzorasszony csodálkozásának adott hangot, hogy az adott tudományos téren, az elmúlt évtizedekben senkinek sem jutott eszébe ezzel foglalkozni.
A szóbanforgó tudós úgy véli, a történelem folyamán számos jelentős figura használta ki a rövid szusszanást arra, hogy agyműködését kissé felgyorsítsa. Ezek során az álmok is kulcsot adnak a rejtélyekkel küzdők számára. Úgy tartja a legenda, hogy Nagy Sándor, vagy Einstein is hasonlóan serkentette szellemi teljesítményét. August Kekulé önmaga farkába harapó kígyót látott, mielőtt felfedezte volna a benzén gyűrűs atomszerkezetét. Salvador Dalí, poharak és labdák helyett egy fémkulcsot tartott, mely adott esetben hasonló anyagból készült tálcára hullott.
A fentiek azonban csupán csak egy kicsi részébe nyújtanak bepillantást azokba az idegrendszeri folyamatokba, melyek alvás idején lejátszódnak. Az agy milliárdnyi sejtje küld és fogad üzenetet, biológiai életünk során annak érdekében, hogy felélesszük emlékeinket és a bizonytalan formában, árnyékként bujdosó elveket. Hasonló kutatások sorozata, a jövőben egészen elképesztő eredményekhez juttathatja az emberiséget. Minderről a Scientific American honlapján tanulhatunk.
fotó: pixabay.com