Minden idők legnagyobb gazembersége, az évszázad rablása: a filmekben hónapokon át tartó tervezés, számítástechnikai bravúr, és zseniális elmék kiváló összhangjának végterméke. Lehet, hogy maga a cselekedet gyors, ám a néző tudja (hiszen az elmúlt egy órában együtt élt az elkövetőkkel, szurkolt a becstelen, de sármos csibészeknek) hogy ezernyi apró tényező tökéletes harmóniájának kellett megvalósulnia a sikerhez! Hiszen a 21. században élünk, ahol a fontos dolgokat lankadatlan szigorral és csúcstechnológiával őrzi a hivatalos szervezet, melytől divat lett "rúzsasándorosan" elvenni a csillagászati értékkel bíró csillogó csacskaságot. Hogy regénybe illő történet született-e a Louvre kirablásából, vagy néhány alkalomszülte műkincsrabló egyszerűen csak kihasználta a hatóságok vétkes butaságát – azt majd a javában zajló nyomozás kideríti. Talán…
Mindössze nyolc percig tartott az egész
Történt ugyanis, hogy október 19-én, délelőtt fél tíz táján néhány építőmunkásnak öltözött alak jelent meg a híres műkincstár Szajna felőli oldalán. Hoztak magukkal mindent, amire a hasonló dologra induló becsületes mesterembernek szüksége lehet: szerszámokat, láthatósági mellényt, teherautóra szerelt emelőszerkezetet – talán még ebédre való szendvicset is… Csupán fél órával a nyitást követően, a bútorok emelésére szolgáló platform segítségével felemelkedtek a Gallerie d’ Apollon ablakainak szintjére, majd üvegvágó segítségével bejutottak az épületbe. Az őröket szerszámaikkal sakkban tartva, kilenc darab koronázási ékszert emeltek el, majd a társaik által készenlétben tartott robogókkal elszeleltek. Bár a riasztók megszólaltak, a művelet mindössze nyolc perc alatt lezajlott – s ebből a rablók csupán négyet töltöttek magában az épületben! Kivételes ügyességgel azonban ők sem rendelkeztek, hiszen időközben elejtették Eugénia császárné koronáját – így csak nyolc tárgyat vittek magukkal. Igaz, III. Napóleon feleségének ékességében tekintélyes kár is keletkezett.
Könnyen lehet, hogy az ékszereket már darabokra szedték
A világ leglátogatottabb kincstárából ezzel 88 millió euró értéket tulajdonítottak el. Természetesen ez csupán az anyagiakban mérhető kár mértéke, a történelmi és erkölcsi veszteség a franciák számára felmérhetetlen. A banda felszámolásának esélye van, hiszen hagytak hátra nyomokat – többek közt DNA-maradványokat is, melyek alapján a tettesek azonosíthatók. A párizsi ügyészség azóta be is jelentette, hogy két letartóztatásra is sor került: az egyik gyanúsított Algériába, a másik Maliba kívánt volna repülőgéppel eljutni. Egyikük már korábban is a hatóságok látóterében volt, hiszen korábban több betöréses bűncselekménnyel vádolták. Franciaország számára a rablás hatalmas presztízsveszteség. A nemzet legféltettebb kincseit ugyanis a betörés tapasztalatai szerint bűnösen hanyagul őrizték: az érintett három teremben nem voltak kamerák, az épület azon oldalát kívülről figyelő egyetlen berendezés pedig éppen nem működött. Azóta több francia kulturális intézmény köré szigorú biztonsági zárat vontak, a Louvre maga is több értékét a francia nemzeti bank páncélszekrényébe menekített – olvasható a BBC híradásában.
A tény, hogy az ilyen műkincsek értékesítése szinte lehetetlen, a gyermekek számára is nyilvánvaló – ha csak a "megbízó műgyűjtő" nem kifejezetten ezeket a veszedelmes darabokat kívánta meg; vagy a rablók nem egy darabban kívánták azokat továbbadni. Szakértők attól félnek, hogy ebben az esetben éppen ez utóbbi lehetőség a valószínűbb. Lehetségesnek tartják, hogy a koronázási ékszerek drágaköveit már darabokra vágták, a nemesfémet beolvasztották. Feltételezhető, hogy a tetteseket hazafiúi érzés nem korlátozná. Az ügyészség mindenesetre közleményben jelentette ki: az eltulajdonított tárgyakat még nem késő visszaszolgáltatni!
Arcpirítóan gyenge volt a kincsek védelme
Patrice Faure, a főváros rendőrfőnöke szerint a múzeum biztonsági berendezései elavultak, megöregedtek. A hosszadalmas és nehézkes felújítási munkálatok pedig időnként nemhogy javítottak volna a helyzeten, hanem egyenesen az elakadás okaiként szolgáltak. A videóberendezések például napjainkban is analóg alapokon működnek, rosszminőségű felvételeket készítenek. A megígért, 60 kilométer hosszúságú, 79 millió euró értékű kábelezési munkálatok várható befejezése csupán az évtized végére várható. A Louvre vezetése ráadásul adminisztratív hibák miatt, júliusban elvesztette a biztonsági kamerái feletti felügyeletének jogát is. A rendőrségi riasztás egyébként sem a múzeumból érkezett: az első bejelentést egy arra járó kerékpáros tette! A kultúráért felelős minisztérium vezetője, Rachida Dati egyébként nem fogadta el a Louvre igazgatójának lemondását. A mellette szóló érvek közt szerepel az alkalmazottak váratlan munkabeszüntetése, melynek egyik oka éppen a felügyelhetetlen tömeg volt; valamint a szakképzett munkatársak idült hiánya.
fotó: pixabay.com
