Az oroszvári (Rusovce) kastély az elmúlt hónapok során felkerült a nemzetközi régészettudomány térképére. Természetesen, az ingatlan eddig sem volt érdektelen a múltat kutató közönség számára; az ásók és lapátok azonban már a római emlékekig jutottak le. Egészen pontosan egy vízvezeték maradványait fedezték fel a nagyszombati egyetem munkatársai. A feltárásokat Erik Hrnčiarik docens vezette, értelemszerűen még az esztendő erre megfelelőbb részében.
Oroszvár
A Pozsonyhoz tartozó városrészben a 19. században építették fel a neogótikus stílusú nemesi lakot. Ez ma már hivatalosan is a védelem alatt álló nemzeti kulturális emlékek közé tartozik. Bár az objektum nem mondható ősinek, a terület önmagában számtalan kor tanújaként idézhető leleteket rejt. Ilyen például a középkori téglaégető kemence, mely elsőként megragadta a kutatók figyelmét. A legfontosabb mégis a római vízvezeték, melyhez hasonlót Szlovákiában még nem tártak fel. Alapvetően egy mesterséges kanálisról van szó, mely 38 méteren keresztül, jobbára érintetlenül vészelte át az évszázadok viszontagságait. A felszíntől nyolcvan centiméterre bújt meg kövekből és római téglából (tegulae) épített meder. Ez 91 cm magasságban és 32 cm szélességben szállította a vizet a mai kastély helyén álló korábbi célterületre.
Egyedülálló vízvezeték Szlovákia területén
A vezeték érdekessége, hogy 51 tonna követ, és 80 különleges téglát használtak fel hozzá. Egyes darabokon megtalálható a készítő neve, sőt kutya mancsok nyoma is – az eb bizonyára akkor szaladt végig az építőelemeken, amikor azt a napon szárították. Feltehetően a Kr. u. második századból származik – erre utal a téglagyár tulajdonosának, Gaius Valerius Constansnak jelzése. A mester a Pannónia tartomány fővárosának tartott Carnuntum lakója volt. Hasonló leletre Bécsben és az osztrák Mauternben is bukkantak, ezek hossza azonban nem érte el az oroszváriét. A vízvezeték egyébként is az UNESCO által nyilvántartott területen bukkant fel, így természetesen ez is része az államilag védendő emlékhelyek sorának.
Vissza a vaskorig
A régészek kutatásának tárgyát képezte még egy késő-vaskori és egy középkori település maradványai, ám a legtöbb értékes lelet mégiscsak a római birodalom korából származik. Ennek anyaga főként itáliai eredetű fényűző kerámia, melyet a mai Francia-, és Németország területéről szállítottak be. De akad ezüstékszer, íj-maradvány, és ablaküveg is.
A már említett téglaégető műhelyről bebizonyosodd, hogy később mészégetésre használták. Ez úgy kapcsolódik a korábbi római településekhez, hogy feltehetően azok műemlékeit (szobrait, épületeinek díszítőelemeit stb.) dolgozták fel. A felfedezések közé tartozik egy jégverem is, mely a nyári hónapokban volt hivatott frissen tartani az élelmiszert, és az italneműt.
fotó: wikipedia.org, facebook.com, unsplash.com
