A tudomány és technológia őrületes fejlődésével, szinte napról-napra fény derül valamilyen elképesztő jelenségre, melyet korábban legfeljebb a fantasztikus történetekben képzelhettünk el. Tucatnyi megfejtendő kérdés merül fel a világűrrel kapcsolatban; újabb titkokat tárunk fel bolygónk számos zugában – nem utolsó sorban pedig testünk és elménk dimenziójában. Több kutatás is utal arra, hogy a számunkra eddig ismert érzékeken kívül, más – kifinomultabb, árnyaltabb képességek is szolgálatunkban álnak, melyekkel ismereteket szerzünk a körülöttünk lévő világról. Ilyen például a jobb híján "távoli érintésnek" nevezett friss felfedezés, mely a londoni Queen Mary Egyetem munkatársainak köszönhető.
A rejtett tárgyak közvetlen érintés nélküli felfedezése nem ismeretlen az állatvilágban. Az ember esetében az érintést rövidtávú és közvetlen cselekvésnek tudjuk. Felmerült azonban a lehetősége annak, hogy mi is képesek vagyunk arra, amire bizonyos madárfajok, melyek apró mechanikus változások által érzékelik a szemcsés anyagok (mint például a homok) alatt rejtőző zsákmányállatokat. Tudósaink kísérleteinek során arra kérték a résztvevőket, találjanak meg egy homokba rejtett kockát anélkül, hogy megérintenék. A megfigyeléseket követően megállapították, hogy fajunk is megbízható módon képes megérezni a szóban forgó tárgyat, ami azt bizonyítja, hogy kezünk sokkal érzékenyebb, mint gondoltuk. Olyan megdöbbentően kicsiny ingereket is felfog, melyek a homokszemek mozgásának változásából és ellenállásából adódik, mikor azok egy szilárd objektum körül csoportosulnak.
Az emberekkel végzett kísérletek eredményeit összehasonlították egy rendkívül érzékeny szenzorokkal rendelkező robot teljesítményével. Úgy találták, hogy az emberi kéz több mint 70%-os sikerrel találta meg az elrejtett testeket, míg a gép csupán 40% eséllyel – igaz, távolabbról. A váratlan új ismereteket arra kívánják használni, hogy a későbbiekben tervezett robotok érzékelőképességét javítsák, és azt a természetes emberi lehetőségek alapján tökéletesítsék. Ennek a földalatti mentőakciókban, feltárási munkálatokban lehet nagy szerepe – különösen ott, ahol a látási viszonyok nagyon rosszak. Így segédkezhetnek például régészeti ásatásoknál: anélkül emelhetnék például ki a leleteket, hogy azok sérülést szenvednének. Hasonlóan hasznukat vennék a tengerfenék kutatásánál, vagy távoli égitestek talajának vizsgálatában. A pszichológia, robotika és a mesterséges intelligencia együttműködése egyaránt eredményezi az ember biológiai sajátosságainak közelebbi megismerését, valamint a különféle feladatokra programozható gépek teljesítményének növelését.
fotó: pixabay.com
