Az újév mindig egyfajta tiszta lapként köszönt ránk, hiszen sokan ilyenkor döntenek úgy, hogy új célokat tűznek ki maguk elé. Van ebben valami megfoghatatlanul izgalmas: egy lehetőség, hogy fejlődjünk, változtassunk, vagy valami újat próbáljunk ki. A jól megfogalmazott fogadalmak bakancslistaként is szolgálhatnak az év során – mondatok, melyekhez időről időre visszatérünk, motivációért vagy épp önmagunk vállon veregetéséért. Egyfajta mércét adnak teljesítményünk s bejárt utunk felméréséhez.
De az újévi fogadalmak veszélyeket is rejthetnek. Az új év lendülete szinte arra ösztönöz, hogy olyan óriási célokat állítsunk magunk elé, amelyek inkább nyomasztóan hatnak, mintsem inspirálóan. Ha az év vége felé közeledve mindig csak azt látjuk, hogy a „nagy álom” még messze van, könnyen csalódottság és kudarc érzése lehet úrrá rajtunk. Az apró eredményeket, elért sikereket pedig észre sem vesszük, hiszen csak a végső, hatalmas cél lebeg a szemünk előtt.
Éppen ezért fontos megtalálni az egyensúlyt. A célkitűzések önmagukban hasznosak, hiszen irányt adnak, fókuszt teremtenek, és segítenek abban, hogy tudatosabbak legyünk a saját fejlődésünkkel kapcsolatban. De a cél legyen reális, elérhető, és ami a legfontosabb: lépcsőfokokra bontható. Az apró sikerek nemcsak lendületet adnak a folytatáshoz, hanem lehetőséget is arra, hogy közben élvezni tudjuk az utat, amit éppen bejárunk. Hiszen a fejlődés nem mindig látványos, de ha apránként építjük fel, akkor kivétel nélkül célravezető.
Természetesen a fogadalmak nem valósulnak meg önmaguktól- csak akkor van esélyük beteljesülni, ha hűek maradunk hozzájuk. Az újév önmagában nem hoz változást, nekünk kell elköteleződni a változtatás mellett. Amit megálmodunk magunknak, azért tennünk is kell: időt, energiát és kitartást nem sajnálhatunk tőle. A Hercegnő és a béka mesében tökéletesen megfogalmazták: „Kívánj valamit, amit tiszta szívből szeretnél. De ne feledd, (...) neked is tenned kell azért, hogy sikerüljön. Utána tied lesz mindaz, amiről álmodozol.”
Az újévi fogadalmak tehát eszközök lehetnek: segítenek az irány kitűzésében, s a fókuszpont megtalálásában. De ne hagyjuk, hogy ezek a célok terhet rakjanak ránk, s a megváltást se külső erőktől reméljük. Ismerjük fel, hogy az út maga is értékes, és a változás – bármilyen kicsi is – mindig előrevisz bennünket.
Fotó: Pixabay
