2023-ban az Európai Unióban a lakosok 31,2 százaléka nem tudta fedezni a váratlan kiadásokat. Szlovákiában a népesség 29,3 százalékának nem volt félretett pénze a nehéz helyzetekre.
Az uniós tagállamok közül Bulgáriában (46,7%) volt a legrosszabb a helyzet, de Romániában (46,4%), Lettországban (44,8%), Görögországban (44,3%), Horvátországban (41,4%) és Litvániában (40,5%) is 40 százalék felett alakult ez a ráta. Ezzel szemben Hollandiában (15,3%), Máltán (15,9%) és Csehországban (19,7%) a lakosok kevesebb mint ötödének okoztak anyagi problémát a váratlan kiadások.
Régiónkon belül mindössze Magyarországon (31,5%) haladta meg az uniós átlagot a mutató értéke, a visegrádiak közül Szlovákiában volt a második legmagasabb ez az arány. Csehország uniós és regionális szinten is kedvező helyen végzett a rangsorban. Lengyelországban 25,7 százalékos rátát mértek.
Országunk tehát a középmezőnyben végzett az uniós rangsorban, ugyanakkor így is a lakosok csaknem harmada nem tudna fedezni egy nem tervezett kiadást, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének ilyen esetekben, és tartalékok híján hitelhez folyamodnak, ami alapos megfontolás nélkül hátralékos tartozásokhoz vezethet. Országunkban 2020 és 2023 között 3,2 százalékponttal emelkedett ez a ráta.
fotó: Pexels
