A filozófia világnapját először 2002. november 21-én tartották meg. Ekkor jelölték ki a filozófia világnapjának minden esztendő novemberének harmadik csütörtökét. A kezdeményezés célja a filozófia ünneplése. Éppen ezért különböző rendezvénysorozatokkal, konferenciákkal ünneplik, mégpedig azért, hogy szerte a világon népszerűsítsék ezt az ősi tudományágat.
A valaha is feltett legfontosabb, vagy akár legizgalmasabb kérdések nagy része a filozófia tárgykörébe tartoznak.
A filozófia a bölcsesség iránti tiszteletre, önfegyelemre nevel, a tudás iránti alázatra buzdít. Egy magasabb rendű életvitel kialakítására sarkall.
A filozófia eredetileg egy emberi tulajdonságnak, vagy életformának a neve, tehát nem tudománynak. Ha a görög nyelv azon összetett szavait vizsgáljuk, melyekben megtalálható a „philosz” előtag, akkor ez egyértelművé válik. A munkaszerető philoponosz, a pompakedvelő philaglaosz, a pénzkedvelő philargürosz, a hírnév kedvelője philotimosz. És eljutunk a bölcsesség kedvelőjéhez. Ő a philoszophosz.
Ma, november 21-én, az idei nemzetközi nap megünneplésének egyik vezérgondolata a fiatalok létfontosságú szerepe a jövő társadalmának építésével kapcsolatosan.
Az ünnep központi témája tehát: „Filozófia a befogadó és fenntartható jövőért” mely gyakorlatilag rávilágít arra a szerepre, amelyet a filozófiának kell játszania egy befogadó és fenntartható jövő építésének ügyében.
A filozófiáról sokan azt hiszik, hogy távol áll a mindennapi élettől. Pedig alapvető filozófiai tétel például az, hogy hiszünk Isten létezésében. Vagy akár az, hogy biztosak vagyunk abban, hogy nincs Isten. Ez a kérdés pedig mindenképpen fontos a számunkra, ugyanis nagyban meghatározza életünket, tetteinket, erkölcsi viselkedésünket.
De az is alapvető filozófiai kérdés, hogy honnan jött a világegyetem? Miért létezik bármi a világban? Alapvető vagy akár nyugtalanító kérdések ezek – s ezeket a filozófia teszi fel.
Immanuel Kant (1724 – 1804) az ókori görögök óta az egyik legnagyobb európai filozófus. A filozófia szerinte a
- mit tudhatok
- mit kell tennem
- mit remélhetek
- mi az ember
kérdésekkel foglalkozik. Az első kérdéssel a metafizika, a másodikkal az etika, a harmadikkal a teológia, a negyedikkel az antropológia foglalkozik.
A filozófiának nevezett tudomány valamikor sokkal többet foglalt magába, mint ma. Ide tartozott a természetfilozófia is, melyet ma természettudománynak hívunk (ennek ágai pl. a fizika, a kémia, a biológia). Ezen tudományágak az idők folyamán külön tudománnyá fejlődtek. Érdekes megfigyelnünk, hogy pl. a pszichológia csak a 19. század végén vált le a filozófiáról.
A filozófia legfontosabb kérdései a kérdezőt gyakran elvezetik más tudományágakhoz is.
A filozófia tárgya felöleli az egész létezés és a létezésre irányuló megismerés problematikáját.
Kosztolányi Dezső írja: „Minden valamit jelent. Nemcsak magát, de ezenkívül mást is.” Ez érvényes a filozófiára, s az egész filozófiai gondolkodásra is…
fotó: pixabay
