A karácsonyi készülődés minden családban más és más. Van, aki már november közepén előkapja a díszeket, és erős késztetést érez, hogy az utolsó sarkot is égősorok díszítsék. Mások pedig a kevesebb néha több hozzáállást vallják, s a minimalizmusban találnak rá a meghittségre. Így hát, ahány ház, annyi szokás: mindenki másképp teremti meg maga körül a karácsonyi hangulatot.
Ha gyermekkorunk karácsonyait melegség és szeretetteljes légkör jellemezte, akkor felnőttként is nagyobb eséllyel várjuk az ünnep eljövetelét. Ilyenkor erős nosztalgia keríthet hatalmába, szinte érezzük nagymamánk bejglijének illatát, s mi is igyekszünk legalább olyan varázslatosra teremteni ezeket a napokat. Azonban, ha veszekedések, esetleg veszteségek árnyéka fedi a múlt karácsonyait, a mi szívünk is elnehezülhet decemberben. Előfordulhat, hogy minél hamarabb le akarjuk tudni a kötelező köröket, és kimondottan feszültséget kelt bennünk mások boldogsága.
Az is lehet, hogy semmi negatív élmény nem köt bennünket a karácsonyhoz, csak a modern világ materializálása áll tőlünk távol. Ilyenkor előtérbe kerülhetnek a nagy ajándékokat helyettesítő apró, ám annál személyesebb gesztusok, szép üdvözlőlapok, kézzel készített emléktárgyak. De egy meghitt beszélgetés vagy csendes séta a hóesésben éppen akkora ajándék lehet, a hangsúly csupán az együtt töltött időn van. Vagy éppen a grandiózus ajándékokra való beruházás jeleníti meg számunkra a karácsony szellemét, s ilyenkor olyan vásárlásokat is megengedünk magunknak, mitől ódzkodnánk az év többi napján. Talán a világból kifutnánk a karácsonyi zenéket hallva, vagy éppen december elseje óta a Last Christmas szól nálunk loop-on, egy biztos: valahogyan bekúszik az ünnep a mindennapjainkba.
De pont ez a szépsége: mindenki maga teremti meg saját ünnepi hangulatát. Lehet az csicsás, érzelmes vagy rideg- magunk választjuk, hogy mit engedünk be lelkünkbe. Bárhogyan is ünneplünk, vagy éppen nem ünneplünk, a legfontosabb, hogy ne erőltessük magunkra mások ideáljait. Nem tökéletesnek kell lennie ennek a néhány napnak, csak hitelesnek és igazinak. Végső soron nem az a lényeg, hogy milyen díszek lógnak a fán, hanem az, amit lelkünkbe csempész az az apró dísz. Ha sikerül ezt felismerni, akkor a karácsony – legyen az bármilyen – megtalálja a helyét bennünk.
fotó: Pixabay
