Egy örök körforgásban élünk, eltelik 24 óra, majd egy hét, egy hónap, aztán eltelik egy évszak. Minden évszak eljövetele és távozása hordoz valamiféle üzenetet.
A nyár a szabadság, a felszabadultság időszaka, az évnek azon szakasza, amikor a legjobban megélhetjük az élet nyújtotta lehetőségeket, az energiák ilyenkor áramolnak a leggyorsabban.
Ezért előfordul, hogy az ősz beköszöntével veszteségként éljük meg, hogy a körforgás egy másik szakaszába kerülünk, ami valami mást szán nekünk, mint a nyár könnyedsége.
Az őszben hulló sárga falevelek, a nappalok rövidülése, az idő hűvösebbre fordulása mind tökéletesen szimbolizálja az elengedést. Ahhoz, hogy valami új jöhessen, meg kell tanulnunk búcsút mondani az addigi megszokottnak. Azonban az évszakváltás mindig hordoz olyan lehetőségeket is, amikre máskor nincsen alkalmunk. Könnyebb megélnünk a változást, ha azokra a dolgokra figyelünk, amik bőséget nyújtanak nekünk. Eljött az ideje az illatos gyertyáknak, a meleg takaróknak, a bekuckózós olvasásoknak. A természet színesbe borul, mielőtt elaludna. Ez az ő utolsó ajándéka.
Keressük meg az ősz nyújtotta szépségeket és használjuk ki őket. Szüreteljünk almát, süssünk sütőtökös süteményeket (az illata meghittséget hozhat az esős napokba), igyunk finom forró teákat, gyűjtsünk színes leveleket (ezzel dekorálhatjuk a lakásunkat) és szervezzünk a barátainkkal gesztenyegyűjtéssel egybekötött sétákat a szabadban.
Mindenben lelhetünk szépséget, ha nézőpontot váltunk. Készüljünk rá az év legmeghittebb időszakára úgy, hogy elmélyülünk és megmelengetjük a lelkünket.
szerző: Gyenese Mónika
fotó: Pixabay
