Kérdésünk: Miért Pandy Pétert támogatja a szombati elnökválasztáson? Dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere nyilatkozik.
- Polgármester Úr! Beszélgetésünk elején vázoljuk fel az előzményeket, illetve azt, hogy mi is a tétje a holnapután esedékes tisztújításnak…
A Magyar Szövetség szeptember 28-án tartja az országos kongresszusát. Ennek fő témája az országos szervekbe történő választás, azaz a tisztújítás. Országos elnököt, az országos tanács elnökét, alelnököket, illetve országos elnökségi tagokat választunk. A jelenlegi országos elnök a helyi szervezeteknek elküldte levelét, amiben kéri őket, hogy amelyik helyi szervezet úgy gondolja, hogy szeretne jelölést tenni bizonyos funkciókra, azt megteheti. Ennek fényében, mint a párt helyi szervezetének elnöke, összehívtam a helyi szervezet ülését, összhangban az alapszabállyal és megtettük a helyi szervezet részéről a jelölést.
Nem egyszerű feladat előtt állunk, hiszen a következő pártvezetőség utat fog mutatni a felvidéki magyar közösségnek.
Nem mintha eddig nem történt volna meg, mert mindig is a Magyar Szövetség és az elődpártjai befolyással bírtak közösségünkre, és feladata az volt, hogy biztosítson képviseletet a felvidéki magyar közösség részére, akár helyi szintű vagy megyei önkormányzatokban, illetve országos szinten is, tehát a szlovák parlamentben, illetve az Európai Uniós Parlamentben. A két esetben, tehát a helyi és a megyei szinten azt hiszem, hogy a párt erős képviseletet biztosított a helyi lakosoknak. Ez nemcsak a magyar lakosokat érinti, hanem a régióban élő szlovákokat is. Ebből a szempontból nincs nemzetiségi hovatartozás, pluszban vannak a kisebbségi jogok, és az ottani közösségek boldogulását kell, hogy elősegítsük.
Amiben nem voltunk sikeresek, az az országos politika – egyetlen országos parlamenti képviselőnk sincs. Nem tudtuk biztosítani a magyar közösségünk számára az európai parlamenti képviseletet sem. Ha az országos elnök úgy gondolta, hogy nem fog indulni – ez is gesztusértékű, hogy kínálja a más irányváltást –, akkor más módszerekkel próbáljuk szükséges akár a lakosokat, a felvidéki magyar embereket, illetve a régiókban élőket, hogy a következő választásokkor tudjunk sikeresek lenni. Bevallva őszintén, az eddigi irányultság nem vezetett sikerre országos szinten, tehát mindenképpen el kell azon gondolkodni, hogy milyen irányt vegyen a párt. Most az országos elnöki pozícióra négy jelölés van, ami nyilvános is mindenki számára.
- Beszéljünk egy kicsit részletesebben a négy jelölt személyéről…
Tudom azt, hogy mind a négy kitűnő személyiség: felkészült politikusok, tudják, hogy mit akarnak, több esetben megyei képviselők is. Itt egy kérdés van a négy jelölt között: ki mit tud képviselni? Jönnek egy kínálattal, hogy őket válassza meg az országos kongresszus, s ők elmondják az irányultságukat, hogy ki mit lát fontosnak.
Például a komáromi járási elnök, Becse Norbert úr fel szeretné rázni a párt struktúráját, szerkezetét, és valós munkát szeretne. Cziprusz Zoltán megyei képviselő, a régióban elismert személyiség úgy gondolja, hogy fontos az etnikai politizálás: fontos, hogy a pártot tartsuk egyben, mert csak így lehet a párt hatékony.
Gubík László szerint az a fontos, hogy ha nem sikerül az 5%-ot elérni, a mostani politikánál el kell azt érni, hogy döntést hozzon: a kisebbségi pártok esetében csökkentse a választási határt, akár 3%-ra, s akkor bizonyára be tudunk majd jutni. Vagy az egyéni választókerületeket úgy alkossák meg, hogy számunkra is legyen képviselő az országos parlamentben.
Pandy Péter megyei képviselő Bodrogközből, aki úgy gondolja, hogy a pártnak nem az a feladata, hogy az igényeket és a problémákat keresse a közösségben vagy az országban, hanem azokra megfelelő válaszokat adni. Ő abban látja a megoldást, hogy egy Felvidéki Nemzeti Tanácsot kellene létrehozni, amelyik valójában ezt a feladatot teljesítené, tehát ennek megalakulásával szélesebb spektrum keletkezne. A társadalmunknak szélesebb spektruma van: ide tartozik a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a cserkészek, illetve a tudományos életből vagy az egyetemünkről megfelelő szakemberek, akik képviselhetnék ezt a nézetet vagy a vállalkozók, illetve mezőgazdászok részéről is lehetne képviselő a nemzeti tanácsban, ami szélesebb spektrumot és kommunikációt eredményezne és döntéshozatali képessége is lehetne. Természetesen ez a jövő zenéje.
Nagyon jó cikk jelent meg a Ma7 hetilapban Öllős László politológus tollából, „Megújulás feltételei és lehetőségei” címmel. Két részletben analizálja a sikertelenség okát, illetve azt, hogy milyen kiutat is lehetne találni. Nagyon sok gondolatával egyet tudok érteni: ha a problémákat más szemszögből közelítettük volna meg, akkor bizonyára más végkifejlete is lett volna. Ha visszatérnénk az országos elnök személyére, picit elgondolkodva, hogy fel kell rázni a párt struktúráját, én úgy gondolom, hogy eddig is minden elnök fel tudta rázni. Mindenki egy új lehetőséget látott, egy új vezénylettel, más rálátással. Az ilyenfajta gondolatmenet nem igazán tud sikerre jutni. A következő, hogy a pártot mindenáron egyben kell tartani.
A pártmunka arról szól, aki egy irányba gondolkodik, váll-vállvetve tud együtt dolgozni, s aki csak a hullámokkal viteti magát, az nem biztos, hogy ott kell, hogy legyen. Aki tényleg komolyan gondolja a párton belüli munkát, annak van ott a helye. Ebből a szempontból nem biztos, hogy nyerő tézis az, hogy mindenképpen össze kell tartani a pártot. Az, hogy a párt további működését és sikerességét abban látjuk, hogy levitetjük a választási küszöböt, az a legegyszerűbb megoldása az egésznek. Nem arról van szó, hogy meg kell kérdezni a felvidéki magyarokat, hogy ők mit szeretnének. Ettől még nem fogja úgy érezni az itteni lakos, hogy a Magyar Szövetség az ő érdekeit képviseli a szlovák parlamentben. Ez sem biztos, hogy nyerő dolog tud lenni.
Ami viszont elgondolkodtató, az a Felvidéki Nemzeti Tanács kérdése, amely egy új színfolt az eddigiekhez képest. Fontos, hogy megvalósuljon. Maga az ötlet nem fából vaskarika. Ahol már bevett gyakorlatként működik és pozitív munka van mögötte, az a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működése. Ők már tovább is mentek ebben: már döntéshozatali jogkörökkel is rendelkezik. Hasonlóképpen ott van az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. Vannak követendő példák, nem kell félni az újdonságtól.
- A párt dunaszerdahelyi alapszervezete Pandy úrnak szavazott bizalmat. Hallottunk olyan vélekedést is, aki azt mondta, hogy „Hájos Zoltánék keletre mentek hidast keresni, hogy az új MKP elnöke legyen”.
Persze, rossz szándékú emberek mindenhol vannak. Én mindenkinek a krédójáról beszéltem, nem pedig a múltbéli platformtagságról. Ha mind a négy személyiség számomra szimpatikus, elsősorban az a kérdés, hogy a magyar közösség számára ki lehet az – mert sorsdöntő pillanat előtt állunk a Magyar Szövetség országos tisztújítása előtt –, aki irányt mutat majd a felvidéki magyar emberek számára. Az a kérdés, hogy az az irány jó lesz-e vagy sem.
Én azt mondom, hogy ahhoz az irányultsághoz, amit el szeretnénk érni, megfelelő embert kell választani!
Valós érdekképviseletet kell biztosítani! Ha megvalósulna a Felvidéki Magyar Nemzeti Tanács, én látok esélyt arra, hogy konzultatív szervként segítené a Magyar Szövetség szakmai munkáját, akivel együtt tudna dolgozni és valós választási programot tudna előterjeszteni a felvidéki magyaroknak. Ha a Magyar Szövetség komolyan gondolja magát, akkor az itteni ember megélhetésének biztosítására kell összpontosítania, és a magyar identitás megtartására, valamint tudni kell kooperálni a többi szlovák párttal is.
- Pandy úrral kapcsolatban többen azt hozzák fel, hogy a gyermekei szlovák iskolába járnak.
Bizonyára a család döntött valamilyen szempontból. Minden egyes család belső életébe nehéz beleszólni, belelátni. Itt, Dunaszerdahelyen, ahol tömbben él magyarság, számos olyan ismerősöm és barátom is van, aki gyermekeit szlovák iskolába járatja. Minden másban megegyezik a véleményünk, kivéve ezt a kérdést.
- Tehát a Magyar Szövetség dunaszerdahelyi alapszervezete Pandy úrban látja azt, hogy ezeket a célokat, amelyekről beszélünk, ezeket képes lenne valamilyen módon képviselni, illetve elérni.
Igen. Ezen okokból gondoljuk úgy, hogy egy új irányultságot tudna vinni a pártba, összehasonlítva a többiekkel. Nem vagyunk olyan sokan, hogy a jó képességű embereket mellőznénk. Azt is el kell mondani, hogy a dunaszerdahelyi helyi szervezet Pandy Pétert javasolta országos elnöknek. Az országos tanács elnökének Gubík Lászlót, két alelnöknek Becse Norbertet és Nagy Józsefet, valamint az országos elnökség tagjának jómagamat javasolta. Ami erőnk van, próbáljuk integrálni. Természetesen nem lehet mind a négy személy országos elnök, mert erre csak egy pozíció van, viszont vannak jó képességű embereink, akiket nem kell kiszorítani a döntéshozatalból.
- A helyi szervezet vezetősége hány tagból áll?
Jelen esetben huszonnyolcan voltunk. Hárman tartózkodtak, huszonöten pedig mellette szavaztak.
- Nyilvános szavazás volt?
Igen, mert nem személyeket választottunk meg, hanem javaslatot tettünk.
- Nem félő az, hogy a Magyar Szövetségben egyfajta belső feszültséget okozhat ez?
Amikor az MKP volt önmagában és nem voltak szövetségesei, akkor is voltak feszültségek. Egy párton belül mindig vannak feszültségek, de ezeket a vezetőségnek kell kezelnie. Ebben a témában nem mondható, hogy vannak platformok. A platformok kiegyensúlyozzák a pártszervek kreálásánál, hogy az ne legyen senki rovására, hanem közös érdeket tudjon képviselni, illetve mindenki a saját részéről az érdeket tudja felhozni.
Ugyanakkor már más helyzet van, mint az MKP idejében, mikor szintén három párt fuzionált. Ekkor még nem volt közösségi média. Mindenki tudta, hogy van egy közös cél és összecsiszolódott a három párt. Most, hogy ismét megtörtént a fúzió a Szövetség égisze alatt, már más korszakba léptünk. A közösségi médián keresztül mindenki meggondolatlanul kritizált anélkül, hogy belegondolt volna, vajon a választó hogyan fog erre reagálni. És a választó reagált: vagy nem mentek el szavazni, vagy úgy szavaztak, hogy inkább a szlovák párt képviselőire szavaztak.
- Mi történik abban az esetben, ha Pandy úr a hidasokat próbálja majd a pártba bejuttatni?
Az országos elnök felelőssége abban van, hogy elsősorban irányt kell mutatnia a választói felé. Akik elmentek, meg kell őket győzni, hogy jöjjenek vissza, ide szavazzanak, mert ez egy erős közösség (8% a magyar lakosság aránya Szlovákiában). Olyat kell kínálni politikai téren, aki őszinte, vállalható és erre a magyar emberek vissza tudnak jönni. Másfelől természetesen a párton belül is meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy konszolidálja a helyzetet, mert ha több jelölt van, akkor sértődés is kialakulhat a választások után. Én azt mondom, hogy aki tényleg politikus, ilyen esetben nem sértődhet meg. A politika nem az érzelmekről szól. Ahogy említettem, mind a négy országos elnökjelölt kiváló személyiség! Mindenkinek megvan a maga szerepe ebben a közös együttműködésben.
- Nem áll fent a veszélye, hogy épp emiatt elmennek, akik itt vannak?
Az egyik jelölt is arról beszél, hogy mindenáron össze kell tartani a pártot. Nekem pedig az a véleményem, hogy az, aki eddig sem tett bele munkát, nem biztos, hogy mindenáron fenn kell tartani ezt az egységet. Mert aki eddig csak az árral úszott, továbbra sem fog többet ebbe beletenni.
- Emlékszem, hogy a valamikori MKP-ban voltak különböző szakmai kérdésekkel megbízottak…
Igazából ezt is megvitattuk Pandy Péterrel. Ő is hasonlóképpen látja a helyzetet, mint én. Ha egy párt komolyan gondolja magát, akkor elsősorban minden pártnak egy alapvető célja, hogy döntéshozatalba kerüljön. A döntéshozatal nélkül nem lehet egy közösséget képviselni. Az országos vezetésen kívül miniszteri megbízottaknak kéne lenniük. Minden témában – akár az oktatás-kultúra, akár a mezőgazdaság, akár az ipar-kereskedelem, jogi kérdések, egészségügy – megfelelő szakembereket kell megbízni.
Ha a párt jól dolgozik, bekerül a parlamentbe – ahol lehet ellenzék is –, kevésbé tud sikeres lenni, mint a kormánypárt tényező. Ha az a csapat, aki kormánytényező, akkor bizonyára ő ad minisztereket is. Ha azok az emberek, akik ilyen-olyan témával lennének megbízva, ha ők tényleg komolyan gondolják a munkájukat, akkor eleve már a párt vezetőségének és az országos elnökségnek készítenek elő szakmai dokumentumokat.
Öllős László is rámutatott, hogy nem volt a pártnak semmilyen kommunikációja szakkérdésekben sem, s ezáltal hogyan hiheti el a magyar választó, hogy a legnyerőbb a Magyar Szövetség, hisz nem is kritizálta a mindenkori kormányt, nem mondta el, hogy mi lesz az ország és a magyar közösség számára jó. Csöndben voltunk. Fontos, hogy miniszteri megbízottak legyenek, akik keményen dolgoznak. Ők a saját szakmájukból kifolyólag szakmai csoportokat hoznának létre, akik előkészítenék mind a választási programot, mind pedig azt a reakciót, hogy a Magyar Szövetség minden egyes kormánydöntésre vagy előkészítésre már tud reagálni. És a magyar ember így már azt tudja mondani: szakmailag értenek hozzá! És aki keményen dolgozik a négy év alatt, abból nagy valószínűséggel jó miniszter is válhat.
- Valaki írt olyat is, hogy Pandy úr „Világi úrnak az embere”.
Ez a legegyszerűbb. Mindenkire rá lehet sütni bármilyen bélyegzőt. Rám is szoktak ilyeneket mondani, hisz én is szoktam Világi Oszkár úrral beszélni városi kérdésekben és akkor én is az ő embere vagyok? Szoktam emberekkel leülni, beszélgetni, egyeztetni, ilyenkor próbáljuk a közösség érdekeit képviselni. Számtalan közös beruházást valósítunk meg. Ha valaki valakivel szóba áll és együttműködik, az nem jelenti azt, hogy rá kell nyomni a bélyeget, hogy kinek a kije.
fotó: szerkesztőség, FB
