Titkos szerelmek, kalandok, amikkel kockáztatjuk életünket és nézetek, amik szembemennek minden társadalmi normával. Mi közös ebben a három dologban? Véleményem szerint a „tiltott gyümölcs” effektus. Mi, emberek kezdetektől hajlamosak vagyunk vonzódni a tiltott dolgokhoz. Amint valamit megtiltanak nekünk, vagy társadalmilag kevésbé elfogadott, annál jobban felkelti a figyelmünket, egyre mélyebb érzelmeket kezdenek kiváltani belőlünk és nagyobb késztetést érzünk arra, hogy megismerkedjünk ezekkel a dolgokkal. Az irodalomban is rendszeresen megjelennek ezek a történetek, azonban nagyon érdekes lehet, hogy mitől is alakul ki ez a vonzalom bennünk?
Ami tiltott, az automatikusan felkelti az érdeklődésünket, s ezen dolgok megszegése izgalmat okoznak bennünk. A kamaszok körében gyakran előfordul, hogy amikor szüleik megszegnek valamit nekik, akkor „csak azért is” elv alapján szembe mennek szüleik elvárásainak. Ám ezt a kíváncsiságot és vágyat felnőttkorunkra is magunkkal visszük.
Az irodalomban nagyon sok történet íródott a tiltott szerelemről, például Shakespeare: Rómeó és Júlia című műve, vagy Patricia Highsmith: A só ára című könyve. Ezek a művek tabukat döntögetnek és elolvasásuk, megnézésük után mi is jobban elfogadjuk magunkat és másokat, hiszen bizonyosságot kaphatunk arra, hogy nem kell egy társadalmi normába beleillenünk, hanem nyugodtan legyünk színesek és vállaljuk fel önmagunkat. Sokkal szabadabbnak érezhetjük magunkat.
A szabadság emberi jogunk, és eredendően vágyunk is rá, legyen szó fizikai, érzelmi, vagy mentális szabadságról.
A társadalmi normák pedig lekorlátozhatnak bennünket, azonban, ha szembetaláljuk magunkat akár más emberekkel, akár olyan alkotással, amik ellenállnak ezeknek a normáknak, akkor mi is jobban elhihetjük, hogy több lehetőségünk van a határainkat átlépni.
Ha a filmvásznon, egy könyv betűi között, vagy egy színesre festett vásznon visszaköszönnek az elfojtott vágyaink, érzéseink, akkor így akár át is élhetjük őket, és kevésbé érezhetjük magunkat magányosan az érzésben.
A „tiltott gyümölcs” történetekben a szereplők mindig egy túlfűtött érzelmi állapotban vannak, nagy erők mozgósításával, kockáztatással győzik le az akadályokat és a szenvedély érzése nagyon intenzíven jelenik meg rajtuk keresztül. Ezek pedig mind feszegetik az elfogadott „normális” és a deviáns dolgok közötti határt. Mind vágyunk ilyen intenzív érzések megtapasztalására és a hétköznapi dolgok túl unalmasnak tűnhetnek számunkra.
Azonban van még egy hatás, ami véleményem szerint nagyban hozzájárul ehhez a vonzalomhoz. Ez pedig a valóságból való menekülésünk. A hétköznapjainkban gyakran kisebb lépéseket is félünk megtenni, vagy kockáztatni, és amikor egy ilyen történettel találjuk magunkat szembe, akkor megélhetjük ezeket a vágyainkat úgy is, hogy a való életben bármit tennünk kellene.
Elmenekülhetünk a mindennapjainkból egy veszélyesebb, izgalmasabb világba. Ezek a vonzódások pszichológiai okokhoz köthetők és nagyon komplex, összetett érzéseken alapulnak.
A követkető idézet pedig összegezve megfogalmazza szerintem ezt a vágyat, s talán mindenki magára ismerhet benne valamilyen formában:
„A tiltott gyümölcs mindig édesebb, a nőknek és a férfiaknak egyaránt az kell, ami elérhetetlen, amit nem kaphatnak meg, amiért küzdeni kell. Akkor is, ha az, ami már a birtokukban van, sokkal értékesebb vágyuk titkos tárgyánál.” - Szalai Vivien
fotó: Pixabay