2025. 03. 26. szerda - Emánuel, Emanuel
Keresés
FRISS

Miért kezdtem bele egyáltalán?

Legyen szó vizsgaidőszakról, egy határidős projektről vagy bármilyen nehézséget okozó feladatról, a motivációs tankunk sajnos könnyedén ki tud fogyni. Ideális esetben kisebb-nagyobb erőfeszítéssel égve tudjuk tartani a lángot, ám lehet, hogy túl súlyosnak érezzük a terhet, mi vállunkon ül.

Ilyenkor alapvető döntéseinket is megkérdőjelezzük magunkban, s feltesszük a kérdést: minek kezdtünk ebbe bele egyáltalán? Nagyon nem mindegy erre a válasz, hiszen minél személyesebb indítékunk volt, annál valószínűbb, hogy legyűrjük a felbukkanó akadályokat. Ha például azért dolgozunk fáradhatatlanul egy projekten, mert azzal további lehetőségeket vagy közösségi értéket teremtünk, akkor nem fogunk visszafordulni a felénél. Úgyszintén, ha gyermekkori álmunk beteljesítéséhez szükséges egyetemi diplománk, akkor éjt nappallá téve dolgozni fogunk a jó eredmény elérésének érdekében. 

Általában a pénz is hasonló hajtóerőnek számít, ám csupán a jutalom gondolata nem elég. Ha önmagában a pénz mennyisége hajt bennünket, az kevésbé képes lényünk legmélyét is cselekvésre bírni. Ám ha a pénz, mint eszköz jár mindeközben a fejünkben, s mindaz, amihez rajta keresztül majd hozzáférhetünk, saját motivációnk is erősebb lesz. Hiszen ez máris ismét egy belső, személyes indíték, mely nem valaminek a jelenlétére fókuszál, hanem mindarra az eszmei értékre, mit a jutalom hoz magával. 

Minél inkább nem belőlünk fakad a miértünk, annál nehezebb eloszlatni demotiváltságunk fátylát. Ha a munkánk csupán mások érdekeinek kiszolgálásáról szól, egy idő után már nem látjuk értelmét tovább küzdeni. Hasonló a szituáció, ha tanulmányaink inkább szólnak szüleink be nem járt útjáról, mint saját érdeklődésünkről. Ebben az esetben is külső, s nem belső motivációról beszélhetünk, mely megnehezíti az internalizációt, az érték magunkévá tételét. 

Fontos hát, hogy őszintén válaszoljunk a kérdésre, mely a kezdeteket bolygatja. Sokszor elég egy emlékeztető arról, hogy miért is vágytunk minderre a legelején, mely most inkább jelent terhet, mint örömöt. Ilyenkor, még ha nehezen is, ott tudjuk folytatni a munkát ahol abbahagytuk, kellő löketet szerezve. Ha azonban keressük, s még így sem találjuk belső motivációnkat, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a jó úton küzdjük-e át éppen magunkat, vagy szükséges lenne egy újrateverzés.

fotó: Pixabay