Nyári érésű terményeink között egyik legkívánatosabb és legkedvesebb a görögdinnye. Édes, lédús, zamatos, kevés kalóriát tartalmaz, és ami mindennél fontosabb, nagyon egészséges.
Származásáról annyit sikerült megtudnom, hogy az Afrika déli részéről származó növényfaj az édes íze ellenére valójában egy zöldség, a tökfélék családjába tartozik. Az nem ismert, hogy pontosan hol termesztették először, de az ókori Egyiptomban már népszerű csemegének számított. Különösen a vízhajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként tartották számon.
A görögdinnyében számos hasznos tápanyag megtalálható, és jelentős antioxidáns-forrás. A termény szezonja hagyományosan július elsejétől szeptember elejéig tart, de ma már a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is fogyasztható. A dinnyével jobb, ha vigyázunk mostantól. A hidelem szerint ugyanis a Lőrinc-nap (szeptember 5.) után szedett dinnye megvizesedik, ízetlen és ehetetlen lesz, merthogy Lőrinc szemtelenül „belepisil”.
Állítólag a dinnyével kapcsolatos megfigyelés hosszú évtizedek óta beigazolódni látszik.
A nyár folyamán a Losonci járás fő útvonalainak mentén több helyen találkoztam dinnyevásárlásra csábító reklámtáblával. Valamivel odébb a felállított nyitott sátor alatt halomban álltak a dinnyék. Kora délelőttől késő estig várták a vásárlókat. Gondolom, hogy néhány napig tart még a dinnyevásár, utána már csak az üzletláncok élelmiszerboltjaiban juthatunk majd behozatalból származó kedvenc gyümölcsünkhöz. Szinte egész évben.
Úgy látszik, hogy a külföldről szállított görögdinnyébe Lőrincet nem hagyják „belepisilni”.
Fotó: A szerző
