Újdonsült Nobel-díjasunkról minden magyarnak a büszkeség szó jut elsőre eszébe. Magyar tudósok 2023-as dupla diadala után két évvel, az első magyar irodalmi Nobel-díj után alig több mint két évtizeddel újabb magyar író, Krasznahorkai László szerezte meg magának és hazájának a világ legrangosabb elismerését.
Igen, nemzetünknek is büszkeség, hiszen ahogy Víg Mihály zeneszerző, dalszerző, egyben a Sátántangó filmváltozatának főszereplője nyilatkozta:
„Magyarországon nagyon magas szintű az irodalom, és örömteli, hogy ezt már másodszor is észreveszi a világ.”
A nyilatkozók közt akadtak politikusok, akik vélhetően egy könyvét sem olvasták el az írónak, de a nekik megfelelő ideológiát belemagyarázva, máris megpróbálták saját kampánycéljaik szolgálatába állítani a közös nemzeti értéket képviselő kimagasló írói életművet. De a Svéd Akadémia bejelentésének napján rögvest más típusú, a jeles írótól vett korábbi idézetekkel ágáló, fanyalgó, sőt elmarasztaló bejegyzések is megjelentek.
Krasznahorkai László pedig friss Nobel-díjasként tett első nyilatkozatában az igazán Nagyokra jellemző szerénységgel megjegyezte:
„Az egész életem a helyesbítésekről szól.”
Mint ahogy mindannyiunk életének erről kellene szólnia. Miért is nem tudunk mi önfeledten örülni, legalább akkor, amikor igazi okunk van rá?
fotó: pixabay.com
