Mi tagadás derűsebb újévkezdést vártunk. A szívünknek oly kedves vén Európára nyolcvan év után ismét a háború sötét árnyéka vetül. Szerte a világban mindig is voltak feszültséggócok, de mintha az utóbbi hetekben, hónapokban növekedne azok száma és jelentősége. Az egyik közülük ráadásul túl közel van hozzánk, ami fokozza veszélyérzetünket.
Fegyverkezési őrület, a sorkötelezettség újra bevezetésének gondolata, a békekötésről folyó tárgyalásoknak, főleg az emberélet értékét alábecsülő hideg számítás és bűnös érdekérvényesítés miatti nehézkessége – nos erről szólnak a napi hírek manapság. Talán, ha azokat a döntéshozókat, akik bármi okból a háború folytatása mellett érvelnek, egy kis próbaidőre kötelezően kivezényelnék a frontra, az talán megfontoltabb, felelősségteljesebb mérlegelésre bírná a feleket. Hányszor halljuk, a konfliktusok rendezésének bármilyen módja jobb a háborúnál. Akkor mégis miért a háború?!
Mindazonáltal az új esztendő kezdetén ne veszítsük el a reményt, és köszöntsük egymást Aranyosi Ervin soraival:
Hadd kívánjak boldogságot!
Igazságot és jóságot!
Hétköznapi bölcsességet!
Minden rossz itt érjen véget!
Hadd kívánjak szebb új évet!
Szívből jövő emberséget!
fotó: pixabay.com