Az utóbbi három-négy nap vezető sajtóhíre és a közbeszéd fő témája kétségkívül az új pápa megválasztása volt. Nagy várakozás előzte meg a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füstöt. Amikor a Szent Péter-bazilika erkélyén megjelent Robert Francis Prevost amerikai bíboros, mint XIV. Leó pápa, a bíborosi testületen kívül, különösen világi körökben nem sokan állíthatták, hogy jól tippeltek. Viszont megjelenése kellemes meglepetés volt.
A képernyő előtt az új pápa arcát, kisugárzását fürkészve, az atyai szeretet, empátia, alázat, bölcsesség, műveltség fogalmak jutottak eszembe. A Béke veletek! köszöntés – a feltámadott Krisztus köszöntötte így tanítványait –, amellyel a Szent Péter téren és a környező utcákban összegyűlt hívők ujjongó tömege felé kitárta karját, jelezte, ki lesz pápaságának origója.
Egyben kifejezte konfliktusoktól terhelt korunkban a béke előmozdítása iránti elkötelezettségét. Névválasztása pedig arra utal, hogy programjában előkelő helyen szerepel majd az egyház társadalmi tanítása. Elődjétől eltérően nem fehér reverendában, hanem a hagyományos bíborszín körgallérban és a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló stólában jelent meg. Ezzel a pápa a hagyomány, mint szilárd alap fontosságára utalt, amelyre építeni érdemes.
„Az Egyház egyre inkább hegyre épült város legyen, …világítótorony legyen, mely bevilágítja a világ éjszakáit.” – fejtette ki első homíliájában XIV. Leó.
fotó: pixabay.com
