Harmincöt évvel ezelőtt alakult meg a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége, melynek legfőbb célja: összetartani a csehországi magyarokat. Az alábbi interjú Szabó Jánossal, a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) Prágai Helyi Egyesületének elnökével készült.
Kedves János! Kezdjük egy rövid bemutatkozással.
1958. december 23-án születtem, Léván. Földműves családból származom és Garamlökön laktam. Az itteni magyar tannyelvű alapiskolába kezdtem járni, majd a hatodik osztálytól a lévai magyar tannyelvű alapiskola tanulója voltam. 1973-tól Zselízen, a magyar tannyelvű gimnázium diákja voltam, ahol 1978-ban sikeresen leérettségiztem. Gimnáziumi éveim meghatározóak voltak, kiváló tanárok tanítottak. Többek között: Gerő János (iskolaigazgató, angol tanár), Nyustyinné Csudai Julianna (osztályfőnök, matematika-fizika szakos tanár), Urbán György (orosz-földrajz szakos tanár), Fasanga Jánosné (földrajz - biológia szakos tanár), dr. Nagy Béla (kémia tanár).
Az érettségi után hol folytattad főiskolai tanulmányaid?
Felsőfokú tanulmányaimat 1978-ban a Pozsonyi Műszaki Egyetemen kezdtem meg, de fél év után rájöttem, hogy ez nem az én utam.
Ezután döntöttél úgy, hogy a katonai pályát választod?
Szerettem volna még tanulni, így aztán úgy döntöttem, hogy kipróbálom a katonai pályát. A brünni katonai egyetem volt az első cél, de a katonai kartográfia szakon már nem volt szabad hely, így aztán 1979-től a vyškovi Ludvik Svoboda Katonai Főiskola vegyvédelmi szakos hallgatója lettem, ahol 1983-ban vegyészmérnöki diplomát szerzetem, és hadnagyként végeztem.
Huszonöt évig viseltem az egyenruhát és további 18 évet dolgoztam polgári alkalmazottként a hadsereg alakulatainál, intézményeinél.
Prágába 2004-ben kerültem. 2022 november 1-jén nyugdíjas lettem. Rendszeresen tolmácsoltam (miniszterek, vezérkari főnökök stb.) és fordítottam (pl. a Magyar Honvédség szolgálati törvénye). 1997-től 2019-ig a V4-es országok hadseregei keretében működő humánerőforrás-gazdálkodási munkacsoport tagja voltam. Nagy megtisztelés volt számomra, hogy Göncz Árpádnak is tolmácsolhattam. Fontos célomnak tartottam a magyar-cseh, cseh-magyar katonabarátság építését és folyamatos elmélyítését.
Mióta vagy tagja a CSMMSZ-nek?
1993 óta vagyok tagja a CSMMSZ-nek, 2011-től vagyok a Prágai Helyi Egyesület elnökségi tagja, 2021-től pedig az elnöke. 2011-től országos elnökségi tag vagyok. 2024-től a Prágai Főpolgármesteri Hivatal Nemzetiségi Tanácsában képviselem a helyi magyarok érdekeit.
A CSMMSZ Prágai Helyi Egyesületének agilis elnöke vagy. Megkérlek, mutasd be közelebbről is az egyesület működését, célkitűzéseit, sokrétű tevékenységét.
Helyi egyesületünknek 140 tagja van. Fő célunk a csehországi, ezen belül a főleg prágai magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok, a történelem, a nemzeti öntudat, a kultúra ápolása és fejlesztése. Havonta szervezünk klubtalálkozót mindig más-más témában. Rendszeresen összejövünk és koszorúzunk. Január utolsó vasárnapján Görgei Artúr emléktáblájánál, március elején a motoli temetőben gróf Esterházy János sírjánál, március 15. alkalmából a prágai Kisoldal téren, május 8-án (Csehországban a felszabadulás napja) a II. világháború utolsó napjaiban elesett magyar honvédek sírjainál helyezzük el a kegyelet virágait Koloděje nad Lužnicében és Zlatá Korunában, június 19-én a přerovi temetőben, illetve a közeli Svéd Sáncokon, ahol a csehszlovák hadsereg katonái 1945-ben minden ok nélkül lemészároltak 267 gyermeket, felnőttet, öreget (ebből 70 volt magyar), akik útban voltak a szülőföldjükre, Közép-Szlovákiába (Dobšina és környéke). Természetesen megemlékezünk június 4-ről, augusztus 20-ról és október 23-ról. Többször tartunk irodalmi estet a költészet napja vagy a legnagyobb magyar költők évfordulói alkalmából. Régi visszatérő előadónk Tóth Péter Lóránt versvándor, régi jó barátunk Magyarországról. Rendszeres előadónk Hegedűs Máté, a Károly Egyetem vendéglektora.
A Prágai Helyi Egyesület legnagyobb rendezvénye a Prágai Magyar Bál, ami minden évben farsang utolsó szombatján kerül megrendezésre a Cseh Autóklub reprezentatív termeiben. A bál fővédnöke a mindenkori prágai magyar nagykövet. Két zenekar (cigány- és tánczenekar) húzza a talpalávalót. Az estet színesíti a kulturális betét, például a mosonmagyaróvári Lajta táncegyüttes a Palotással, Sárkány Kázmér, a budapesti Állami Opera magánénekese népdal- vagy operettcsokorral stb. A résztvevők száma átlagban háromszáz körül mozog.
A bál nagyon népszerű nemcsak a magyarok, hanem a csehek között is, amit az is bizonyít, hogy az idei, 33. bál is teltházas lesz.
A másik nagy rendezvényünk az évről évre ismétlődő őszi Prágai Magyar Kulturális Napok, szeptember végétől adventig. Minimum négy akciót szervezünk, melyek között található kiállítás csehországi vagy Kárpát-medencei kiállítóval, koncert a Szt. Henrik és Szt. Kunigunda templomban, különböző előadói estek – beszélgetések vagy éppenséggel nóta- és népdalest.
Helyi egyesületünk mellett működik a Nyitnikék néptáncegyüttes, Mille Domi vegyeskar, Huzavonó népi zenekar. Rendszeresen és sikerrel fellépnek nemcsak Prágában, hanem sok más helyen is, ezzel is öregbítve a magyar kultúra hírnevét.
Tagjaink ott vannak a nyári anyanyelvi és művelődési táborban, sokan aktívan bekapcsolódnak a tábori életbe. Nagyon jó az együttműködés a Liszt Intézettel. Kölcsönösen igyekszünk koordinálni az egyes rendezvények időpontjait, egymás munkáját segíteni. Főleg kiállításainkat rendezzük az intézetben.
Helyi egyesületünknek nagy szerencséje van, hogy nincs problémánk az összejöveteleink szervezésével. Ugyanis Prágában jól működik a Nemzetiségek Háza, melynek vezetőségével szintén jó a kapcsolatunk. Ingyen és bérmentve van két helyiségünk, melyeket kisebb rendezvényekre használunk. Lehetőségünk van kedvezményes áron bérelni a kávéházat, nagytermet, galériát és előadótermet.
Rendezvényeinkre – kiállításokra, koncertekre – mindig meghívjuk a kulturális minisztérium és a főpolgármesteri hivatal, illetve a többi nemzetiségi szervezet képviselőit.
Milyen a prágai magyarok érdeklődése az egyesület programjai, rendezvényei iránt? Fiatalok is járnak az összejöveteleitekre?
Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem ideális, de igyekszem optimista lenni. A tagság öregszik és a fiataloknak sok esetben más az érdeklődési köre. Úgy néz ki, hogy jó húzás volt bevonni a fiatalokat a prágai elnökségbe, így közelebb kerültünk hozzájuk és ők hozzánk, az idősebb korosztályhoz. Az Ady Endre Diákkörrel kölcsönösen tájékoztatjuk, meghívjuk egymást a rendezvényeinkre. Hol vannak a 90-es évek, amikor nem volt internet, mobiltelefon, és jobban kerestük egymással a kapcsolatot.
A CSMMSZ idén ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját. A megemlékezésen túl mi minden szerepel a helyi egyesület jövő évi terveiben?
Ami a jubileumi évet illeti, választmányi taggyűlés és országos konferencia vár ránk. Három nagyobb rendezvényünk lesz. Március 1-jén tartjuk a krisztusi kort megélő magyar bált. Már nagyban folynak az előkészületek. Az első félév a II. világháború végének 80. évfordulója jegyében lesz. Koszorúzások, megemlékezések, előadások mellett lesz egy új rendezvényünk – ellátogatunk České Velenicébe, ahol megkoszorúzzuk az 500 magyar meggyilkolt zsidó síremlékét. Továbbá egy koncertet is szervezünk a Mille Domi vegyeskar és a prágai MáTa vegyeskar részvételével, a háborúban elesettek emlékére. Ősszel pedig újra ott lesz a kulturális napok eseménysorozata, melynek kiemelkedő eseménye lesz az október 23-i koncert, a Szt. Henrik és Szt. Kunigunda templomban, az 1956 forradalom hőseinek emlékére. Fellépők: Mics Zoltán orgonaművész és a Mille Domi vegyeskar. Teljesen új dolog a pogácsakészítő verseny, illetve az adventi koszorú készítése. Ami az irodalomtörténetet illeti, a jövő év Jókai Mór, Kosztolányi Dezső és József Attila jegyében lesz. Természetesen tagjaink újra ott lesznek a nyári anyanyelvi és művelődési táborban.
A közelmúltban magas magyar állami kitüntetésben részesültél.
2023. augusztus 20. alkalmából a magyar-cseh kapcsolatok ápolása és fejlesztése, valamint a cseh- és morvaországi magyar közösség kulturális önazonosságának megtartása érdekében kifejtett munkám elismeréseként Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke Magyar Arany Érdemkeresztben részesített.
Mire kötelez ez a komoly elismerés?
Ezt úgy veszem, hogy nemcsak az én munkám elismerése, hanem a prágai helyi egyesület munkájáé is. Hatalmas bizalom és kötelezettség, erő és impulzus a további munkához.
Hogy látod a prágai magyarok megmaradásának esélyeit?
Mindig is azt állítottam és továbbra is azt állítom, hogy optimista vagyok. Ha nem lennék az, akkor már rég „letettem volna a lantot”. Mindig nehezebb és nehezebb a szervezeti munka. Ez főleg a fiatalok irányába lesz ilyen. Mondhatom azt, hogy a taglétszám nem csökken. Vannak, akik már elköltöztek ebből a világból, vannak azonban teljesen újak, vagy pedig visszatértek. Egy mondatban – bízom a jövőben.
Mi az, amit nem kérdeztem, de fontosnak tartod elmondani?
Életem legelső, legfontosabb és meghatározó pillanatának tartom a gimnázium sikeres elvégzését, majd pedig a katonai pálya választását.
Nagyon jó döntés volt, hogy 1993-ban, amikor választanom kellett a cseh és a szlovák állampolgárság között, a csehet választottam.
A honvédelmi tárcánál töltött több mint negyven év során sosem tapasztaltam, hogy mint magyar nemzetiségűnek, bármiben valami hátrányom lett volna.
Credóm: Összetartani a csehországi magyarokat. Ebben példaképemnek tartom a Prágai Magyar Katolikus Személyi Plébánia plébánosát, Balga Zoltán atyát, aki kiváló kapocs a csehországi magyarok, valamint a csehek, a csehországi szlovákok és a magyarok között.
fotó: Szabó János archívuma
