Pocsék helyen végzett Szlovákia az uniós rangsorban az alacsony végzettséggel rendelkezők szubjektív anyagi helyzete terén: több mint 50 százalékuk nyilatkozta azt, hogy szegénynek érzi magát. Csupán két uniós tagállamban mutattak ki rosszabb adatokat, mint országunkban.
2023-ban az Európai Unióban átlagosan az alacsony iskolai végzettségűek 28,8 százaléka minősült szubjektíven szegénynek, derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból. Szlovákiában (58,4%) csaknem az uniós átlag dupláját tette ki ez a ráta, az uniós tagállamok közül országunkban jegyezték fel a harmadik legsiralmasabb adatot.
Az EU-n belül Görögországban (81,8%) volt a legrosszabb a helyzet, az alacsonyan képzettek több mint négyötöde érezte magát szegénynek. Bulgáriában (60,5%) is szomorú képet mutatnak a számok. Szlovákia mellett Magyarországon (45,8%), Romániában (43,7%) és Horvátországban (43,9%) is viszonylag magas volt ez a ráta. Ezzel szemben Finnországban (7,9%), Hollandiában (11,7%), Luxemburgban (12,3%) és Svédországban (13,4%) alakult a legalacsonyabb szinten a mutató értéke.
A visegrádi országok közül tehát Szlovákiában és Magyarországon is meghaladta az uniós átlag szintjét ez az arány. Régiónkon belül Csehországban (25,3%) alakult a legalacsonyabb szinten a mutató értéke, Lengyelországban 27,4 százalékos rátát mértek.
Országunkban egyébként a középszintű végzettséggel rendelkezők közel harmada (29,5%) érezte magát szegénynek, míg a diplomások mindössze 15,2 százaléka nyilatkozott kifejezetten negatívan az anyagi állapotáról.
A szubjektív szegénység azt mutatja, hogyan értékelik a saját anyagi helyzetüket a lakosok. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságokat és a vagyont.
fotó: Pexels
